Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 9. szám - Dobás Kata: Az átdolgozások „hasznáról és káráról”
iskolaszolga testvérként és együttérzéssel tekint a tanárra, s így annak halála csupán egy feljebbvaló halála lesz Gergely szemében. Az ifjúsági kiadás szerkezetét tekintve kevesebb fejezetre tagolódik, Kosztolányi huszonöt részre osztotta a harminckettőhöz képest, s fejezetcímeket is adott (Érettségi, A három jómadár, Az oroszlánbarlangban stb.) a korábban csak római számmal jelölt szakaszoknak. Mindenesetre valóban sajnálatosnak mondható, hogy az átdolgozott és korábbi kiadással eddig még nem sokan foglalkoztak,26 noha láthatóan több érdekes kérdést is felvethetne akár mint ifjúsági regény, akár mint egy korábbi regény változata. Kosztolányi munkájának tehát nem volt különösebb sajtóvisszhangja, ellentétben a nyolc évvel később megjelenő, Móricz Zsigmond-átdolgozásnak, amelyet az író Kemény Zsigmond Rajongójából készített. Erről a tevékenységéről Móricz így beszélt a Kelet Népe hasábjain: „Mosf véletlenül a kezembe vettem a Rajongókat, s önkéntelen nyúltam a ceruza után, s előbb csak egy biedermájer szót, fordulatot, mondatszerkesztést riasztottam fel nyolcvanöt éves szendergéséből, majd belemelegedve, voltak oldalak, amiket kihagytam. Bele nem írtam egy szót sem. Tudtommal egyetlenegy mondat van csak, amit okkal, akarattal beletettem. "27 A kiadás rövid bevezetője szintén az átdolgozótói származik, s ebben is valami igen hasonlót találunk: „Fiatal, negyven éves ember írta a Rajongókat. Én most, hatvan éves fővel, gyönyörűséget találtam abban, hogy végig korrigáljam, ahogy saját régebbi munkáimat. Szeretném, ha ez a kiadás magához a megszületett szöveghez vezetné vissza az olvasót. "28 Ami megkülönbözteti tehát az eddig tárgyalt művektől Móricz munkáját, az első látásra bizonyosan az, hogy nem kifejezetten ifjúsági regénnyé kívánta átalakítani Kemény alkotását. Ez persze csak részben igaz, hiszen az előszó írója, Németh László írása végén, már egy fiatal diákot emleget,29 mintegy közvetve jelezve, hogy elsősorban kiknek szólhat ez a regényváltozat. Mindenesetre úgy tűnik, nem ez volt az elsődleges szempontja Móricznak, hiszen ő maga is egyfajta nyelvi korrekcióról beszél, és azokról, akik elriadhatnak Kemény szövegeinek nyelvezetétől. A kiadás javításai azonban csak látszólag nem érintik a mű cselekményét. Azzal ugyanis, hogy Móricz helyenként elhagyja az olvasóhoz intézett narrátori kiszólásokat, információvesztés is történik. Kemény a következőt írja regényének elején: „Bocskaitól kezdve I. Rákóczi Györgyig, kinek fővárosába: Gyula-Fehérvárra vezetem olvasóimat, már három oly egyén országolt Erdélyben, kiket a magyar korona alatt élő evangélikusok szellemi fejőknek tekintettek, [...]"3° Móricznál mindez így hangzik: „Bocskaitól kezdve I. Rákóczy Györgyig már három olyan fejedelem is volt Erdélyben, akit a magyar korona alatt élő protestánsok szellemi fejüknek tekintettek,"31 Az egyébként is feltűnő különbségek (evangélikus-protestáns) ellenére mégis az elhagyott tagmondatot érdemes szemügyre venni, hiszen Móricz átírásában így 26 Egyed Emese például, elvetve némileg az új mű születésének relevanciáját, összehasonlítást végez a két szöveggel: „Pedig a hasonló tárgyat kidolgozó szövegváltozatok együtt olvasva érdekesek igazán, a váltogató olvasat az írói autonómia és így a nyelv mindenhatóságára való figyelmeztetés révén is hat. Az írás folyamata, az egyéni írói technika az egybevetés (és nem csak a szövegváltozatok egybevetése) révén mutatkozik meg igazán, és ennek nem mond ellent a teljesítmény, a létrejött írói mű abszolút értéke, kötelező jelentés-autonómiája sem." Egyed Emese, Két Aranysárkány, kísérlet, Üzenet 2006/1. 27 Móricz Zsigmond: Kemény Zsigmond: Rajongók. Kelet Népe, 1940. aug. 15., 15. 28 Kemény Zsigmond, Rajongók. Móricz Zsigmond átírásában, Bp., Athenaeum kiadása, 1940, 5. 29 Uo.,47. 30 Kemény Zsigmond, A rajongók, Bp., Franklin Társulat, 1913,9. (Ez a kiadás a Gyulai Pál által megjelentetett sorozat tagja, Móricz dolgozhatott ebből a kiadásból, bár nem lehet egyértelműen kizárni, hogy lett volna a birtokában első kiadásos kötet. Mint ő maga írja, ehhez akkoriban bármelyik antikváriusnál hozzá lehetett jutni. Ez utóbbi állítás természetesen csak fenntartásokkal kezelhető, mivel a négy kötet nem ugyanabban az évben jelent meg. Vö. Móricz Zsigmond mondja, Hid 1941/5., 15.) 31 Kemény Zsigmond, Rajongók. Móricz Zsigmond átírásában, Bp., Athenaeum kiadása, 1940, 51. 45
