Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)
elkezdte a tevékenységet az új telephelyen, anélkül, hogy a hatóság engedélyét megszerezték volna, ezért eljárást indítottak ellenük. A három kereskedő árukészletét lefoglalta, majd igénybe vette a város, erről 1944. május 4-én küldték ki az értesítést. A polgármester augusztus 12-re ötfős bizottságot hívott össze ezen üzletek (László Divatház és a Gichner Áruház) árukészletének a felosztására. A Tanfelügyelő Hivatal egy tanítót, a pénzügyigazgatóság egy pénzügyi segédtisztet, a járásbíróság egy telekkönyvvezetőt, a polgármester egy tanácsnokot delegált49 „az árukészleteknek az állami és városi tisztviselők, illetve beszerzési csoportok közötti felosztást intéző ötös bizottságba". Ezt követően többször, augusztus 24-én és szeptember 22-én is sürgették dr. Prém István ügyvédet, aki a javakra felügyelt, hogy „szíveskedjék a raktárkészlet átadását minél előbb lehetővé tenni. Az elosztási terv már elkészült, a bizottság meg akarja kezdeni a munkáját."50 Tehát a város egyes hivatalai által delegált tisztviselők osztották szét a város legelőkelőbb ruházati áruházának árukészletét egymás között. A Magyar Nemzetiszocialista Párt kecskeméti csoportjának szervezési osztályvezetője, Hencz János 1944. június 12-én felháborodott hangú levelében hívta fel a polgármester figyelmét a zsidókra vonatkozóan a „Kecskeméten uralkodó kivételes állapotokra". Levelében kiemelten foglalkozott azzal, hogy a Schiffer cipőgyár csak 60%-os kapacitással dolgozik háborús időszakban, és a korábban foglalkoztatott 350 fő helyett csak 130-an dolgoznak benne. Nem érti, hogy a zsidó gyárvezető miért nem fokozza minden erejével a termelést, és azt sem, hogy miért nem nevez ki a polgármester a gyár élére megbízhatóbb vállalatvezetőt. Meg is nevezte König Ferencet, mert szerinte ő lenne a legalkalmasabb vállalatvezetőnek, ugyanis ő a lábbelikészítők szakosztályának a vezetője.51 Ez a személyi javaslat azért nagyon érdekes, mert hat hónappal később, 1944. december 18-án, a Magyar Kommunista Párt a megalakuló Nemzeti Bizottságba delegált két tagja közül az egyik König (Koltai) Ferenc volt.52 Tehát König Ferenc a nyilasok számára is, majd pár hónappal később a kommunisták számára is megbízható és magasabb pozíciók betöltésére is alkalmas személynek tűnt. Hencz János levelében kitért arra is, hogy a munkakönyvét kiváltó zsidók valójában ki akarják vonni magukat a munkavégzési kötelezettség alól. Szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha kivinnék őket kapálni és betelepítenék őket a vasút mellé, mert majd ha bombáznak, akkor őket találják el. A Kecskeméti Orvosi Kamara Választmánya is levélben kereste meg a polgármestert június 13-án, melyben megállapították, hogy a gettósítással 21 zsidó orvos lakása és rendelője maradt üresen. Azt írták, hogy a városban sok olyan orvos van, akiknek nincs lakása, rendelője, ezért azt javasolták, hogy a „Kecskeméten felszabadult zsidó orvosi lakásokat, rendelőket és felszereléseket elsősorban orvosok részére fenntartani és biztosítani méltóztassék, s csak ilyen irányú szükséglet teljes kielégítése után kerülhessenek e lakások vagy rendelők egyéb célból igénybevételre".53 Azt is javasolták, hogy a zsidó orvosok rendelőinek felszerelését ideiglenes használatra vagy térítés ellenében utalják ki az eszközhiánnyal küzdő orvosoknak. 49 Az ötödik személyre vonatkozóan nincsenek adatok. 50 BKMÖL, IV. 1910/c Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 4808,1035,12 940,17 034/1944. 51 BKMÖL, IV. 1910/c Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 18 346/1944. 52 Iványosi-Szabó: 58-59. o. 53 BKMÖL, IV. 1910/c Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 18 716/1944. 51
