Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)
Összességében azt mondhatjuk, hogy egy viszonylag modern foglalkozásszerkezettel rendelkező belterülethez egy nagy, tanyás és mezőgazdaságon alapuló, vidékies helyi társadalom társult. Kecskeméten 1930-ban a kereskedelem és hitel területén dolgozók 18,1%-a volt zsidó, a közszolgálatot végzők és a szabadfoglalkozásúak 4,2%-a, a nyugdíjasok és tőkepénzesek, illetve az iparban dolgozók 3%-a. Tehát ezeken a területeken a zsidók felülreprezentáltak voltak. Az őstermelők 0,1%-a és a házi cselédek 0,3%-a volt zsidó.20 21 22 23 1930-ban Kecskeméten az orvosok 32%-a, az ügyvédek 24%-a és a színészek 15,6%-a volt zsidó.24 A zsidók szinte csak a belterületen éltek. 1930-ban az 1567 Kecskeméten élő zsidó közül mindössze 50 fő (0,1%) élt külterületen. A belterületen a zsidók aránya így 4,4% volt.25 Kecskeméten is, mint az ország más területein, a magasabb jövedelemmel és társadalmi pozícióval rendelkező rétegek körében a zsidók aránya jóval magasabb volt, mint a más felekezethez tartozók esetében. Iskolai végzettségük is lényegesen magasabb volt Kecskeméten a nem zsidókénál. A főiskolát végzettek 8,4%-a volt zsidó, a középiskola 8 osztályát végzettek 11,3%-a, a 6 osztályát végzettek 11,4%-a és a 4 osztályát végzettek 12,1%-a. Tehát a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők tekintetében a zsidók aránya a város népességén belüli 2%-os arányukhoz viszonyítva négyszeres-hatszoros volt.26 1930-ban a Kecskeméten élő zsidók 48%-a (759 fő) kereskedelem és hitel foglalkozási ághoz tartozott, 24%-a (372 fő) az iparhoz, 13%-a (210 fő) a közszolgálat és szabadfoglalkozású kategóriába, 6%-a a nyugdíjasok és tőkepénzesek csoportjába, a többi területen kevesen dolgoztak, az őstermelő zsidók aránya mindössze 2,5% (40 fő) volt.27 Szilágyi Zsolt kimutatta, hogy 1939-ben Kecskeméten a 100 legnagyobb adófizető között 44 fő volt zsidó, akik közül 23-an kereskedőként dolgoztak. A tíz legnagyobb adófizetőből nyolc fő volt zsidó.28 1.2 A zsidó lakosság jelentősége a város gazdasági életében Kecskemét gazdasági élete a századfordulón és a huszadik század első felében dinamikusan fejlődött. A filoxéravészt követően az Alföldön meginduló nagyarányú szőlő- termesztés és az azzal párhuzamosan fejlődő gyümölcs- és zöldségtermesztés jelentette a város gazdasági alapját. A két világháború között a szőlő- és gyümölcstermesztés nagymértékben növekedett, az intenzív homoki gazdálkodás jelentős bevételhez juttatta még a kis területeken gazdálkodókat és a várost is.29 20 Rigó Róbert: Társadalmi változások Kecskeméten a népszámlálási adatok alapján (1930-2001), Forrás, 12. szám, 77. o. 21 1941. évi népszámlálás. 22 Kovács: 18. o. 23 Uo. 23. o. 24 Uo. 26. o. 25 Uo. 11. o. 26 Uo. 16. o. 27 Uo. 23. o. 28 Szilágyi: 11. o. 29 1934-ben Kecskemét város gyümölcsexportjának az értéke 2179 ezer pengő volt, ami az összes magyarországi gyümölcskivitel értékének közel felét, 46,2%-át tette ki. Konkoly-Thege Gyula: Kecskemét gyümölcstermelésének jelentősége. Kecskemét város statisztikai megvilágításban. Magyar Statisztikai Szemle 1935/5. szám, 106. o. 46
