Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 6. szám - Lengyel András: Az „esernyőjét elhagyó öreg tanár” és József Attila
Lengyel András Az „esernyőjét elhagyó öreg tanár" és József Attila József Attila, Vágó Mártával való szerelme idején, rendszeresen érintkezett a Vágó család baráti körével. Ezt a kört a költő monográfusa, Szabolcsi Miklós már megkísérelte fölmérni és bemutatni, de kísérlete - érdemi előmunkálatok híján - nyilvánvalóan csak részleges és hozzávetőleges eredményű lehetett. Azt a bonyolult szociokulturális erőteret, amit ez az érdekes s jelentékeny intellektusokat fölvonultató kör puszta léte jelentett, a maga részletgazdagságában ma még nem látjuk át. Ez baj, mert éppen az itt uralkodó intellektuális légkör mélyebb megismerése világíthatna meg sok mindent a költő ekkor zajló nagy gondolkodástörténeti átalakulásából. Igaz, az ezen átalakulást kifejező „metafizika" fragmentumai (vö. JATC 1/1:23-139.) szövegszerűen hozzáférhetők és „kifaggathatok": elemezhetőek - de a Vágó család köréből nyerhető „adatok" éppen e szövegek mélyebb és pontosabb megértését segíthetnék. A szóban forgó családi-baráti kör átvilágítása azonban maga is csak aprólékos filológiai munkával végezhető el. így, ha előrébb akarunk jutni, lépésről lépésre kell haladnunk, s olyan szereplőket s olyan teljesítményeket is részletekbe menően rekonstruálnunk és mérlegelnünk kell, akikre és amelyekre egyébként - „nagyobbra nézve" - nem figyelnénk. A Vágó család baráti körének egyik számon tartott, de különösebb figyelemre nem méltatott tagja Erdős Lajos (1879-1942) volt. Vágó Márta, mint Szabolcsi Miklós tisztázta, 1928 tavaszán magántanulóként készült föl az érettségire, s fölkészülését - egyik irányítójaként - Erdős segítette. „A vizsgákra - írja erről Szabolcsi - [Mártát] matematikatanára, Erdős Lajos, geometriából meg egy »tanárasszony« készítette fel" (Szabolcsi 1992. 44.). Ez a házitanítói szerepkör, sajnos, némileg félreorientálta a kutatást, Stoll Béla például - nagyon jellemzően - a József Attila levelezéséhez írott jegyzetekben már csak egyszerű „számtantanár"-t látott benne (JAlev 654.). így, bár Márta megbízható, s többnyire pontos emlékezéseiből tudható, hogy József Attila személyes ismeretségbe került Erdőssel, maga a kapcsolat nem kapott figyelmet. Mit várhatnánk, vélheti a „szakma", egy számtantanár megismerésétől, miben vihetne ez előrébb a József Attila-kutatást? Erdős azonban nem jelentéktelensége következtében házitanítóskodott, hanem - 1919 után kisiklott egzisztenciaként, afféle belső emigrációba szorult „októbristaként" - kényszerűségből. Valamiből meg kellett élnie. Valójában nemcsak jó tanár volt, de filozófiában is jártas, elsősorban a természettudományok filozófiai problémáival foglalkozó szakember is. Intellektuális képességeiből valamit már az is sejtetni enged, hogy az ő fia volt az az Erdős Pál (1913-1996), akit a matematika 20. századi történetének egyik legjelentősebb, már életében is legendás alakjaként tart számon a tudománytörténet. (Ezt a tényt egyébként Szabolcsi tudta, sőt föl is hívta rá a figyelmet, de messzebbre vezető következtetéseket nem vont le belőle.) Génjeinek örököse 106
