Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 6. szám - Gyáni Gábor: Szűcs Jenő, a magányos történetíró

rült az MTA Történettudományi Intézetébe, a nemzeti tudat historikuma kezdte érdekelni.

Nem tudjuk, hogy pontosan milyen szerepe volt (mert volt) a témaváltásban Molnár Eriknek, az intézet 1949-től hivatalban lévő igazgatójának, aki 1960-tól folyamatosan megjelenő cikkeivel kiprovokálta a Molnár Erik-vita néven elhíre- sült polémiát „történetszemléletünk nacionalista maradványairól". Tény, hogy Szűcs már 1962-ben bekapcsolódik a vitába, amit a Nemzet, haza, honvédelem a parasztság és a nem nemesi katonáskodó réteg gondolkodásában (XV-XVII1. század) címen 1962 nyarán az Intézetben rendezett tanácskozáson elhangzott, az első jegyzetben idézett hozzászólása tanúsít. Inkább csak sejtjük, biztosan azonban nem állítjuk, hogy döntését a Kelet-Európa paradigma marxista kánonná emelése is motiválhatta, ami az Intézet Molnár mellett másik vezetőjének, Pach Zsigmond Pálnak ez időre eső kutatói tevékenységéhez kötődött.3 4 5 Márpedig Szűcs várostörténészként aligha vallhatta maradéktalanul magáénak az elkanyarodás elméletben összegzett történetképet.

Nagyjából egy évtizedre volt Szűcsnek szüksége ahhoz, hogy kiérlelje a nemzet történelmi fogalmáról vallott nevezetes felfogását, melynek empirikus magvát a pre-nemzeti, helyesebben a pre-nacionalista történelmi közösségtudat eszme- történeti rekonstrukciója alkotja. Erről szól Szűcs egyik fő műve, az 1970-ben írt „Gentilizmus". A barbár etnikai tudat kérdése című monográfia, amely jóval később, 1992-ben, négy évvel a szerző halála után jelent meg először teljes egészében.6

Nagyjából ez idő tájt vált Szűcs elsőként ismertté a szélesebb értelmiségi közvélemény előtt, miután a Valóság hasábjain közzétette később elhíresült esszéjét,7 amely hamarosan könyvként is megjelent.8 Rövid időn belül Szűcs egy sor fontos tanulmányt publikált a kérdésről szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben, valamint a Valóság hasábjain, melyek egy része, kötetbe rendezve, együtt is napvilágot látott.9

1968-ban döntés született a tízkötetes Magyarország története elkészítéséről; a munkát az MTA Történettudományi Intézet koordinálta. Szűcs Jenő arra kapott felkérést a munka szerkesztőbizottságától, hogy írja meg Magyarország tatárjárás utáni hat évtizedének, az Árpád-házi királyok kihalásáig tartó időszaknak

3 A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján III. Történészvita. Szerk., összeáll, és jegy.: Hegedűs B. András-Rainer M. János. Bp., 1990. 117-118.

4 Utolsó jelentős önálló várostörténeti tanulmánya Uő: Das Städtewesen in Ungarn im 15-17. Jahrhundert. Studia Historica, 53 (1963) 97-164.

5 Ld. Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században. Bp., 1963. A könyv „alapjául szolgáló tanulmányok, előadások az 1958-1960. években íródtak", olvasható az előszóban. Uo. 8.

6 Szűcs Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Két tanulmány a kérdés őstörténetéből. S. a. r. Zimonyi István. Szeged, 1992. (2. kiadás: Bp., 1997)

7 Uő: A nemzeti ideológia középkori historikuma. Valóság, 1968/6. 37-^9; 1968/7. 49-66.

8 Uő: A nemzet historikuma és a történetszemlélet nemzeti látószöge (hozzászólás egy vitához). Bp., 1970.

9 Uő: Nemzet és történelem. Tanulmányok. Bp., 1974. (2. kiadás: 1984) A kötet német nyelvű kiadása: Nation und Geschichte. Studien. Bp., 1981.

4