Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 3. szám - Kapuściński, Ryszard - Szenyán Erzsébet: Lapidárium VI. (3. rész)

definiálható és definiált világban lehet racionálisan mozogni, lehet megérteni a világot, lehet befolyásolni annak formáját, rendjét. Új világrend van kialakulóban. Az amerikaiak egyre határozottabban távo­lodnak a többoldalú kapcsolatoktól, s egyre inkább kétoldalú kapcsolatokra törekszenek olyan általuk kiválasztott államokkal, amelyeket szövetségeseiknek tartanak. A nagy nemzetközi szervezetek jelentősége egyre csökken, miközben bürokráciájuk terjeszkedik, fenntartásának költségei pedig - növekszenek. A munkaképes lengyeleknek mindössze 53 százaléka dolgozik. A többi elő­nyugdíjas, járadékos, munkanélküli, szürkegazdaságban dolgozó. Tegyük hozzá, hogy a hivatalosan foglalkoztatottak jelentős része is a közigazgatásban tevé­kenykedik. Az idő múlásával közied és a téged körülvevő világ között lassan megjelenik valamiféle elválasztó, elszigetelő anyag. Ezen keresztül nehezebben látsz, nehe­zebben hallasz, főleg pedig nehezebben érzel. Ez az anyag eleinte vékony, áttet­sző köd, amelyen keresztül még sok mindent látsz, ám idővel a köd egyre sűrűbb, egyre szilárdabb lesz. Aztán nehéz függönnyé, végül pedig vastagodó fallá válik, amely már nem enged át sem fényt, sem hangot. 2003. 04. 28., hétfő Szép az idő. Az ég felhőtlen. Már zöld a környék, de ez a zöld még bátortalan, gyönge, áttetsző, vékonyka lábakon imbolyog. Hegel kifejezése A szellem fenomenológiája című fő művében: „megfigyelő ész". A bensőjükben elcsendesült emberek másként viselkednek. Másként közelí­tenek hozzánk - bátortalanul, várakozással. Másként mosolyognak - óvatosan, szelíden, melegséggel. Inkább hallgatnak, mint beszélnek. Még amikor közel vannak is hozzánk, az az érzésünk, hogy távol vannak; magukba merülnek, arra ügyelnek, nehogy valaki megsértse azt a láthatatlan burkot, amely körülveszi zárt, megközelíthetetlen belső világukat. A. B. mondta - tudod, az én egyszerű felfedezésemnek, amelyhez hosszú évek dogmatikus rabsága után jutottam el, az az állítás a lényege, hogy az emberiség különféle utakon halad, hogy sok ilyen út van, s ezek egymással nem cserélhetők fel. Az idő lélektani kritériumai és mértékei: régebben az időt években mértem, aztán hónapokban, ma, mind gyakrabban, napokban. Egyre ingerültebb vagyok azokkal szemben, akik lopják az időmet. Tudom, hogy sokszor a legnagyobb jóindulat vezérli őket, mégis nehezen veszem tudomásul, hogy valaki rabolja az időmet, amelyet nem lehet visszaszerezni. „Gondolataink az ismeretlenből jönnek, az ismeretlenbe távoznak." Vaszilij Rozanov 65

Next

/
Thumbnails
Contents