Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11. szám - Fenyvesi Ottó: Maximum rock & roll (vers)
Fenyvesi Ottó Maximum rock & roll & Vadnak születtünk. Szopránnak, tenornak. Ritmusnak, fénynek, homálynak. Dallamnak, algebrának. Felnőtt nők szerelmének. Egy életre szóló ölelésnek, de aztán mindent elvitt valami könnyű, hűs fuvallat. & Óh, Gizella, hová tűnt belőlünk a hév, a meztelen szépség, amin egykoron osztoztunk? Erősítettük magunkat csókokkal, vérsötét borokkal. Feküdtünk ölelkezve, tüzesen, egymásba gyökerezve. 5 mindebből mi maradt? Csak egy darabka nyár, csak egy tétova mozdulat. Alom lett volna az egész? Néha boldog, néha lidérces, sejtekben enyésző vak szenvedély, szándék, vágy, akarat? 6 Ami belőled megmaradt: egy féltékeny mosoly, Egy tétova csendélet hajad színével, egy szívet melengető, szelíd asszonyi hang.
/
