Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 9. szám - Tandori Dezső: Érzületi pótkötet
Tandori Dezső Érzületi pótkötet Megj. Ikerdarabja a Tiszatáj valamelyik számában (sorrendi igényem nincs) a LÉTÉRZETI PÓTKÖTET. Egyik sem „I.", másik sem „A", pl. 1. „Néznek-e" más-máshonnét a nyelvek? Nyelvérzületemben (még inkább akkor nyelvérzetemben, de nem nyelvérzékem szerint, ez utóbbi nálam a magam igényei szerint csak a magyarra vonatkoztatható), ugye, máris itt a baj: máshonnét... másunnét... mely másik nyelven tudnám így tenni-venni? De a német Gefühl, ha csak a szótárban nézem is meg, jelent érzést, kedélyt, gondolatvilágot (és felfogást), nem sorolom. Jelent-e érzületet is? Érzetet - talán. Rilke a maga anyanyelvén ezt jól át-meg-átjárta. Az angol mind nekem bajosabb. Agy, gondolat(világ), lélek, alkat, emlékezet (emlék) stb. Szellem, elme... bocsánat, hogy nem törekszem teljességre. Nézze meg ki-ki a maga legjobb szótárában. Másképp „néznek-e" (mert néznek! világot néznek, talán világnézet nélkül, de, ismétlem, világ-nézetük jegyében) a nyelvek? Akkor hát néznek. Maradjunk a magyarnál. Az érzet (pl. létérzet, hőérzet) más, mint az érzés; érzület - az alapfelfogás, eszméken innen és túl, de nincs pl. létérzület (szerintem az nincs); akkor jön még az értelem stb., vagy toldalékokkal a ráérzés stb. Jelentéstartalmaik átfedik egymást, másfelől-másfelé meg különböznek. Elkülönböznek (laza, tarthatatlan szó), elkülönböznek (nekem ízes szó, bár az olyan ízes szavaktól, mint az „igazándi" meg a „mindösszesség", feláll a hátamon a csigolya), s pedig hogyan? Az érzés: érzésvilágot jelent, aztán lelki állagot, szíves vonzalmat; objektiven az érzékelés rokona; és kinek-kinek ez a legegyszerűbb ügy, ez az érzés, még toldalékaival is. Érzület: ez már a nagykoalíciót kizáró horizontális-vertikális világa. (Viccemmel: vorizontális és hertikális, valahol a vízszintesbe és függélyesbe írt két szó metszi egymást, így, torzítva.) De félre a tréfát: hazafias érzés, hazafias érzület: kicsit más a kettő. Az érzés jegyében szeretjük pl. Szentkuthyt, Szép Ernőt, Berda Józsefet, de érzületünk esetleg nem tűri őket, mert Ady, József, Kosztolányi van belénk nevelve. Vagy: család iránti érzék... megyünk át... ez érzület is. Érzület: pfuj. Trianon. Gonosz fehérek, hogy az indiánokat kiirtották. Hajrá Liverpool! (Régen volt az „érzemény" szó, kinél is? Petőfinél? Mint evidencia. Az érzület, az érzemény szeret kizárólagos lenni. Bár az érzemény az érzéshez is hajaz. 17
