Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 7-8. szám - Kenéz Ferenc: Vers és környéke (Kibeszélő-s(z)ó)

Kenéz Ferenc Vers és környéke Kibeszélő-s(z)ó Kapálóztak. Ütöttek, rúgtak, vágtak. Mert hogy közel akartam férkőzni hozzájuk. Volt, amelyikre ráüvöltöttem. Volt, amelyikhez eleve bonckéssel közeledtem. Volt olyan, ame­lyiket elvittem kirándulni, tőle teljesen idegen tájakra, hátha az élmény megnyitja a lelkét. Volt olyan is, amelyiknek mutogattam magam, hogy felingereljem s így bírjam szóra. Volt, amelyiknek villáskulccsal, lakatosszerszámmal vertem szét a fejét, nyílj ki, nyílj ki, mondtam. És elalélt, de nem mondott egy szót sem. Volt, amelyikből apránként, gondo­san, rendre szedtem ki a belső szerveket, szívet, májat, tüdőt, csak hogy megtudjam, rej- lik-e benne olyasvalami, amiről én eddig nem tudtam. Volt, amelyiket jégre vittem, eleve becsaptam, hisz azt mondogattam neki, gyere csak bátran, gyere, mutasd meg magad, semmit sem akarok tőled, miközben tudtam, dehogynem akarok, a lelked akarom, azt add ki nekem, suttogtam magamban. Volt, amelyiknek csak a testéhez, s volt, amelyiknek csak a szelleméhez kerültem közel. De volt, amelyikkel csak a kabátját sikerült levétetnem. Volt, amelyikkel semmire sem mentem. Nem hagyta magát megmutatni. „Majd máskor, csak neked! " - suttogta. És volt olyan is, amelyiket talán örökre elvadítottam magamtól. Egyik-másik állt, állt még egy kicsit, szégyenlősen, a költészet ablakkeretében, majd ösz- szecsapta előttem a függönyt. Pedig hát enyéim voltak valamennyien. Csak versek voltak, versek voltak szegények. Vers és környéke 23. Tele vagyok írva, kitöltve (in: A szabadulóművész, Zrínyi Kiadó, 1995) Tele vagyok írva, kitöltve, nincs egyetlen kis üres hely se rajtam. Megcímeztetek, föladtatok, a szöveg a tietek, nem számított, hogy akartam, vagy nem akartam. Sokszor és sokat vakartam, lekapartam, ám valakik újraírtak, újra belém írtak valamit, amit újra nem akartam, kapartam, újraírtak, kapartam, míg a festék átütött rajtam, s amit mondtatok, minden betűt, az egész szöveget, alulról jól láthatóan a visszájára 123

Next

/
Thumbnails
Contents