Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 7-8. szám - Bíró-Balogh Tamás: Egyszerű, rövid, populáris („Csonka Magyarország nem ország”: a revíziós propagandagépezet működése)

Magyarországért, de az imádságot cselekedeteknek kell követnie. Ám senki se gondolja azt, hogy a Budapesti Hírlap, mint régi jó »háborús uszító«, hadat akar üzenni ellenségeinknek, akik mint kis-antant készülnek szövetkezni ellenünk. Azaz hadat igen, de nem puskával és ágyúval. Hadat - munkával."46

Ez a cikk már átlép a Jelszó (és az Ima) nyelvi-retorikai mivoltán; már nemcsak a szóbeli terjesztésre s a közösségi szellem erősítésére, az országra kényszerített valóság el nem fogadására, hanem tettekre (is) buzdít. Mozgósít. Ez pedig túlmutat az aktuálisan meghirdetett kultúrfölény-elméleten; és hogy a folyamat végül hová vezetett - mert időközben megszületett a numerus clausus törvény, az ima és a jelszó pedig véglegesen összefonódott az idegengyűlölettel, s azon belül is elsősorban az antiszemitizmussal -, köztudott.

3. A Jelszó fordításai

A Jelszót és az Imát a hazai propagandával egy időben - látszatra - a külföld felé is terjesztették. Látszatra, hiszen e szlogeneknek a magyarlakta vidékeken túl, a trianoni határokon belül és kívül nemigen lehetett valós jelentése. Inkább a belső propagandát szolgálták ezek is, mintsem a külföldit: szándékolt hatásuk szerint azt sugallják, mintha a külföld figyelne ránk; valójában mégis inkább csak önigazoló és önerősítő (s bevallatlanul: önáltató) szándékuk volt.

Mindenesetre a Budapesti Hírlap szeptember 21-i számában jelent meg a Jelszó angol fordítása: „Az Associated Presse [!] budapesti levelezője, Bárd József dr. egyik levelében írt a Védő Ligák Szövetségének pályázatáról is, és elküldte lapjainak a jelszót, melyet az amerikai közönség számára így fordított le:

Smaller Hungary is a vicious device Ancient Hungary our lost Paradise. "47

Bárd József (1892-1975) magánhivatalnok és újságíró volt, cikkek mellett jogelméleti és jogtörténeti könyveket írt. A sors fintora, hogy mivel izraelita vallású volt (1917-ig Diamant Józsefnek hívták), 1923-ban valószínűleg éppen azon politikai változások miatt emigrált, amelyeknek ő is - ha csak két sornyi fordítás erejéig - résztvevője volt.

Két nappal később egy újabb fordítás jött a lapban: „Egy barátunk azt gondolja, hogy a koszorús Imát és Jelmondatot a külföld elé legjobb volna latin nyelven kivinni, s ő mindjárt el is készítette mind a kettőnek a fordítását. Az Ima fordítása így szól:

Credo in unum Deum, in unam pátriám,

Credo in aeternam Dei lustitiam,

Credo in ressurrecturam Hungáriám.

A Jelmondat fordítása keményebb dió. Barátunk így adja vissza:

Hungária lacerata non est totum regnum,

Hungária mox redempta fűit, érit coleum. "48

46 Három tanácskozás. BH, 1920. szept. 30.1.

47 Egész Magyarország mennyország. BH, 1920. szept. 21. 4. - „Kisebb Magyarország megoldás / Ősi Magyarország elveszett Mennyország."

98