Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 7-8. szám - Bíró-Balogh Tamás: Egyszerű, rövid, populáris („Csonka Magyarország nem ország”: a revíziós propagandagépezet működése)
Hírlap - újabb olvasói indítványra hivatkozva - új javaslattal állt elő. A szeptember 15-én megjelent számban ezt olvashatjuk: „A minap ismertettük és méltattuk azt a megkapó imát és velős jelmondatot, amely a Védő Ligák Szövetsége által kitűzött pályázatból százhuszonhat munka közül győztesen került ki. Mennyire megfelel mindkettő a céljának, legjobban bizonyítja az, hogy mindkettőt és nevezetesen a közbeszédben a jelszót egyre sűrűbben lehet hallani. De meggyökereztetésükre, ami szerfölött kívánatos, legalkalmasabb hely az iskola. A gyermeki lélek fogékonysága legkönnyebben szívja magába a hazafias imát és jelszót, amely megacélozhatja a fölcseperedő ifjúság akaratát, elszántságát, és erősíti hazafias érzését. E gondolat megvalósításához kapóra jött lapunk egyik régi olvasójának és barátjának, Sigray Pál úrnak indítványa, amelynek az a veleje, hogy minden állami és minden középiskolában megfelelő módon leírva vagy kinyomtatva - talán kartonlapon, üveg alatt, valami olcsó keretbe foglalva - ki kellene függeszteni az imát és a jelszót. Az indítvány tetszetős és célszerű. Az indítványozó [...] azt hiszi, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelet útján honosíthatná meg az imént említett formában az iskolákban az imát és a jelszót."30 A cikk önmagáért beszél: az irredenta gondolatot bele kell nevelni a gyerekekbe, hogy jellemük, világnézetük és nemzeti identitásuk a megfelelő legyen. Három nap múlva a válasz is megérkezett a felhívásra. A lap 18-i számában rövid hírben számolnak be egy vidéki kezdeményezésről: „Haller János állami tanítótól Mosonból kaptuk a következő példaadó szép levelet: »A Budapesti Hírlap szeptember 8-i számából örömmel olvastuk a Területvédő Liga pályadíjnyertes imáját és jelmondatát. Az imát iskolánkban mindennap el fogjuk mondani, míg meg nem valósul. A jelmondatot beíratjuk minden könyvbe, fölfestjük minden osztály falára, hogy az elválhatatlan legyen minden tanóra eredményétől. A magyarság erdeje megritkult; kidőlt az erdő dísze, a legnagyobb viharral dacoló tölgy is. Az iskola munkájától függ, hogy a régiek helyébe nőnek-e új tölgyek. A mostani csonka Magyarország nagyrészt a tévtanokkal inficiált felnőttek egy részének a bűne. Az egész, a teljes történelmi Magyarország csak ama nemzedék munkájának lesz az eredménye, mely már kora fiatalságától kezdve a területi integritás gondolatvilágában növekszik föl.«"31 Nem sokkal később egy másik vidéki iskolából is hasonló olvasói levelet küldtek, amely azonban sajátos túlbuzgó túlzásaival már a kurzuslap tudósítóját és szerkesztőjét is cinikus kommentárra késztette: „A dunapentelei elemi iskola gondnoksága elhatározta, hogy az imát és a jelmondatot kartonpapírra nagy betűkkel kinyomtatva mind a nyolc teremben, az igazgatói ülésteremben, a községházának minden szobájában, a parókián, kaszinóban, gyógyszertárban stb. kifüggeszti. Ezenkívül levélben és szóval megkérte a Védő Ligák Szövetségét, eszközölje ki a kormánynál, hogy az ország minden iskolájában hasonló táblák függesztessenek fel. - Tudósítónk, aki e hírt velünk közli, hozzátette: csak aztán tulipán ne legyen.. ,"32 A tudósító kommentárjában a korábbi iparvédő „tulipános mozgalomra" céloz, amely a külföldi árukkal szemben a magyar termékeket védte; a Tulipánkert Szövetség jelképe a tulipán volt. (Ám a tulipános kitűzőket - a sors fintora - Bécsben gyártották; a tulipán ráadásul - bármennyire is kedvelt motívuma a honi népművészetnek - nem ősi magyar, hanem perzsa eredetű virág.) Az olvasói ügybuzgóság valóban megmosolyogtató, de érthető is egyben. A vidéki iskolák önkéntes mozgalmával szemben a fővárosi oktatási intézményekben mindezt rendelet írta elő. Mintha csak Sigray Pál szeptember 15-én megjelent olvasói indítványa talált volna kormányzati visszhangra, a lap október 8-i száma adta tudtul: „A Védő Ligák Szövetsége által hirdetett pályázaton 30 Az ima és a jelszó. BH, 1920. szept. 15. 4. 31 Az ima s a jelmondat. BH, 1920. szept. 18. 4. 32 Az ima és a jelmondat az iskolákban. BH, 1920. okt. 12. 5. 93