Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 7-8. szám - Acél Zsolt: Közösség és ítélet (Kísérlet a nemzeti identitás elbeszélésére Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című ódája alapján)
nalista nemzetpolitikája ellen. A felvilágosodás elméletének megfelelően a központi kormányzat az állam fogalma alá rendelte a nemzetet, így az egy állam és egy hatalom eszméje az egységes nemzet igényéhez vezetett: a Herrenvolk által meghatározott kultúra és nyelv (Hauptsprache) prioritását már csak a bürokratikus hatékonyság is igazolja. Ez a németesítő állampolitika egyrészt kiprovokálta a magyarországi nemesség ellenidentitását, másrészt a későbbiekben szerencsétlen mintát nyújtott azon javaslatokhoz, amelyek az egységes és szuverén magyar nemzetállam eszméjének kidolgozásakor az egyéb magyarországi nemzeteket csak történelmi kényszerből megtűrt és magyarosítandó népcsoportoknak tekintették. (Mindennek megítéléséhez Bécs szerencsétlen nemzetiségpolitikáját, valamint a pánszláv és illír mozgalom körüli feszültségeket is figyelembe kell venni.)15 A magyar nemesi nemzeti identitás kikristályosodásához vezető német központosítási törekvések mellett egy másik, több szempontból ellentétes politikai folyamat is lezajlott, amely hozzájárult az új nemzetfogalom kialakításához: a magyar nyelvű értelmiségiek politikai jogokhoz kívántak jutni, így egy olyan nemzetfogalmat dolgoztak ki, amely számukra is az alkotmány hasonló védelmét nyújtja. Kultúrpolitikai elképzelésük szerint az ország lakosait az új műveltség révén tudatosuló kollektív identitás teszi politikai cselekvésre alkalmas egységes nemzetté.16 Ez a nemzetfogalom nem a natio Hungarica dinasztikus emlékezetére, hanem a közös nyelvre épít (később felhasználva Herder gondolatait),17 és ezzel a politikai szolidaritás terét lényegesen kitágítja a nemesi családok és helyi közösségek belső lojalitásához képest. Amikor a nemességhez nem tartozó értelmiségiek, honoráciorok azt hangsúlyozták, hogy a magyar nyelven írott műveikkel milyen nagy mértékben hozzájárulnak a nemzet életéhez, voltaképpen saját társadalmi fontosságukat hangsúlyozták.18 Az új, nyelvi alapú nemzeti identitás megalkotásával egy olyan jogi közösség és alkotmányos rend politikai tervét akarták megvalósítani, amely immáron nem a nemesi tradíció exkluzív jogalkotó igényén alapul. A magyar nemzet fogalmának megszületésénél egy politikai-hatalmi akarat bábáskodott, az állami jogalkotás formáit meghatározó és legitimáló, francia mintájú nation igénye.19 A szuverén - és határain belül egyetemes - jogi közösség igénye teremtette meg az újkori nemzetmodell igényét. A franciaországi forradalomhoz és a francia nationhoz kapcsolódó, nemegyszer ijesztő események értelmezése készíti elő az organikus nemzet romantikus elképzelését, amelynek során először dolgozták ki a nemzeti közösség több szempontból máig is meghatározó filozófiáját. A népszellemre (Volksgeist, génié du peuple, spirit of nation), a nemzetalakító nyelvre, az ősi hagyományra és szerves történelmi múltra való hivatkozások egy olyan nemzetkoncepció kialakulását jelzik,20 amely romantikus felfogás alkalmassá vált arra, hogy megteremtse, illetve széles körben elterjessze a nemzeti önértés és emlékezet formáit. A kulturális emlékezet ezen formái hihetetlen társadalmi erővel ruházták fel az egyes nemzeteket. Ezek az évtizedek azok, amikor - a késő felvilágosodás társadalmi-filozófiai 15 Szekfű Gy., i. m. 133-135. 16 Révai József (Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék), Kármán József (A nemzet csinosodása), Decsy Sámuel (Pannóniái Féniksz). Többen Bessenyei Magyarságára hivatkozva. Később Teleki László (A magyar nyelv elé mozdításáról buzgó esdeklései), Pápay Sámuel (A magyar literatúra esmérete). 17 Minderről nagyszerű áttekintést nyújt: Bíró E, A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp., 1994, 154-159. A nemzet kialakulásának folyamatát a laicizálódás szókincsének vizsgálatával köti egybe. 18 Szörényi L., „Nemzet és lakosság." In Múltaddal valamit kezdeni. Tanulmányok. Bp., 1989,11. 19 „A nation a politikai cselekvéshez és szuverenitáshoz jutott peuple" - Szűcs )., Nemzet és történelem. Bp., 1984, 24. A napóleoni háborúk során ezzel az új nacionalizmussal szembesülnek az európai államok. 20 Szűcs ]., i. m. 25. 71
