Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 5. szám - Turczi István: Aquamanile (versciklus)
II Pinczési Judit mint aki testvéréhez indult először mégis aztán mégse mégse ilyen lehet a kamra homálya a maradni készülők elköszönése az egyedüllét havában hová a váratlan szivárványos menet siettetni szabadságát kimondani a boldogító nemet? bordái betéve tudják az időt lépteinek mégis köd a hossza tenyere elhagyta gerince visszajár puha kések közt szív-kanossza mi múlt el? most kezdődik csak türelem bolondja mintha sírna mint hajnalban a klematisz négy égtájra nyíló utolsó szirma most kezdődik ami elmúlt láng volt az élet és lomb a remény egy morzsa öröm páfránykaland a csöndmezők megértő kezdetén
/
