Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 1. szám - Rifiberg, Klaus - Miszoglád Gábor - Soós Anita: Krónika: Kifelé a semmiből (próza); Új házasok; Szabadkikötő (versek); Krónikus ártatlanság (elbeszélés)

valami teljesen tébolyodottat (mint Jensine), s nekilátni álmodozni vagy verseket írni, mint a költők. Ennek talán félretájékoztatás lesz az eredménye, ahogy Jensine nézői is megtapasztalják, de őszintén szólva: nem képzelhető el, hogy olyasféle elragadtatás ez, mely kiváltképp értelmezhető az eksztázis rokonértelmű kifejezéseként?

így pl. túlléphetünk magunkon, hogy egy pillanatra megfeledkezzünk az összes béklyózó kötelékről, a beilleszkedettek nyomulásáról, minden félmázsás elkoptatott szólamról, melyek éjjel-nappal egyhuzamban beletiporják az ember fejébe az újságokat, hetilapokat és a tévéműsorokat. Talán ezenfelül lehetne esélyt adni a szerelemnek is; hiszen ez annál izgalmasabb, minél inkább szőr ellenében, nem pedig szőrmentén simogatjuk. Ahogy a macskatalpakról írja Jorgen Gustava Brandt:

Kisétálsz a semmiből mint valami álomban Jössz a semmiből Puha léptekkel.

Kilépsz a sötétből Mint fényből az árnyék Nem a napból, nem a lámpa éjéből

Hanem a semmiből, puha léptekkel.

Egyszerűek a kulcsszavak: hálni, hús, halál. A költészetet tárgyaljuk, de amikor legjobb (legszomorúbb, legmélabúsabb, legélénkebb, legvidámabb), olyan fényt hordoz, mely csaknem azonos magával a szeretettel. Ami figyelemre méltó, hogy a költészet, akárcsak a szerelem, nem megmagyarázható. Ugyanis nem a napból, nem a lámpa éjéből jön, hanem a semmiből, puha léptekkel.

Új házasok

1. Az összes kirakatüveghez nyomva újházas orrunkat indulunk bevásárolni.

Fojtott örvendezésben ringatózva úszószárnyat úszószárnyba öltő pingvinekre hasonlítunk hátulról.

2. Reszketve torpanunk vissza 40 és 60 watt között

Micsoda élvezet amikor a biztosíték kimegy a villanyórában.

26

3. Virágok hajtanak a nekünk fogkefét árusító hölgy hajából. Szemérmesen veszünk kettőt.