Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 12. szám - Berlász Melinda: „Csak lélekben és gondolatban” (Veress Sándor Kodály-köszöntői az emigrációból)

Berlász Melinda

„Csak lélekben és gondolatban"

Veress Sándor Kodály-köszöntői az emigrációból

„A magyar művelődés egy test, egy egységes eszme, akár hévül a határokon, akár a diaszpórában szolgálja a magyarságtudatot." (Veress Sándor levele Demény Jánoshoz)1

Közleményünk két kimagasló magyar zenetörténeti személyiség emléke előtt tiszteleg: a 125 éve született Kodály Zoltánt, a nemzetnevelő zeneszerzőt, tudóst és pedagógust és a 100 éve született Kodály-tanítványt, Veress Sándort köszönti, akinek centenáriumát ugyancsak a jelen évben ünnepli az itthoni és a svájci zeneélet.1 2 Amikor úgy döntöttünk, hogy Kodály Zoltán iránti tiszteletünk kifejezéseként egy szerzői tanulmány helyett Veress Sándor Kodály-köszöntőiből adunk válogatást, az évfordulók aktualitásán kívül két szempontot tartottunk szemünk előtt. Egyrészt az a cél vezetett bennünket, hogy a mai Kodály-értékelésekkel egyidőben az egykori tanítványok hiteles Kodály-képét tárjuk a mai nemzedékek elé, és e történethű forrásokat mint személyes tanúságtételeket a magyar zenetörténeti tudat körébe vonjuk. Másrészt arra törekedtünk, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar és idegen nyelven, külföldön publikált emigráns Kodály-irodalom még feltáratlan - megjelent és kéziratos - forrásaival a Kodály-publikációk körét teljesebbé tegyük.

Kodály Zoltán egykori zeneszerzés-tanítványának, Veress Sándornak neve az elmúlt fél évszázadban szinte teljesen kiesett a magyar zenei élet ismeretéből. Ez a szellemi értékvesztés Veress Sándor 1949-es emigrációját követően máig érezteti hatását a magyar zenetörténeti ismeretek és a jelenlegi zenei élet terén. A sikerekben gazdag pályakezdés után Veress Sándor - az ugyancsak pályakezdő magyar értelmiségi és művésznemzedék számos jeles képviselőjével együtt - a második világháborút követő első nagy politikai megrázkódtatás évében, az 1948/49-es fordulat idején - elhagyta az országot. A Veress- életmű körül napjainkban is tapasztalható nagyfokú tájékozatlanság okán Demény János, neves Bartók-kutató még a 90-es években arra hívta fel a figyelmet, hogyha Veress Sándor

1 Veress Sándor levele Demény Jánoshoz, 1979. febr. 6. In: Basel, Paul Sacher Stiftung, Veress-gyűj- temény

2 Az első zenetörténeti rehabilitációs kísérlet, amely Veress Sándor életművének magyarországi befogadására irányult, 1982-ben történt, Veress Sándor személyes közreműködésével, 75. születésnapja tiszteletére. Berlász Melinda-Demény János-Terényi Ede: Veress Sándor. Tanulmányok. Budapest, Zeneműkiadó, 1982.180.1.

87