Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 12. szám - Kéri Laura - Ittzés Mihály: Kodály pedagógiájának és művészetének szolgálatában (Két beszélgetés Erdei Péter Liszt-díjas karnaggyal, a Kodály Intézet igazgatójával)

sikerült elindítanunk egy új ének-zenei iskolát. Ez az iskola évekig nagyon jól működött. Abban az időben oda is jártak a hallgatóink hospitálni. Igazság szerint még az is felmerült egy időben bennem, hogy a Kodály Iskola és az Intézet közös irányítás alá kerüljön. Ám ez különböző személyi okok miatt nem valósulhatott meg.-Milyen hazai és külföldi mintákat vett alapul a tanulmányi program összeállításában?- Mindenképpen az amerikai mintát, s természetesen a Zeneakadémiát is, de más egyetemek tanulmányi programját is áttanulmányoztam. A tanulmányi programot többségében egyedül állítottam össze, de készítése közben többször konzultáltam Kodály Zoltánnéval, valamint Denise Baconnel is. Nagy segítségemre volt Ittzés Mihály kollégám is.- 1974-re visszatérve: mennyi önállóságot kapott a tervek elkészítésében, a program kialakításában ?- Tulajdonképpen annyira nem volt semmiféle hagyománya az ilyen típusú intézménynek Magyarországon, talán ez volt az egyetlen ilyen, amelyet létrehoztak, úgyhogy szinte teljes önállóságot kaptam. Azonban a tervezés minden fázisát figyelemmel kísérték, mindenről beszámolót kellett írni, minden egyes lépést engedélyeztetni kellett. Folyamatos kapcsolatom kellett, hogy legyen az akkori megyei pártbizottsággal, a megyei tanáccsal, illetve a minisztériummal. Persze, ez érthető is volt, hiszen ők adták az épületet, ők irányították a beruházást, ők készítették a berendezést. Tartalmi kérdésekbe azonban nem szóltak bele.- Amikor 1974 szeptemberében idekerült, hogyan állt az építkezés?- 1974 szeptemberében a törmelékkupacokon keresztül, a becsorgó esőben jöttem be először. Kívül-belül éppen hogy csak a felújított falak álltak, illetve fönn a tetőn a gerendá- zat. Semmi más akkor még. Sem ajtók, sem ablakok nem voltak. Amikor idekerültem, az Intézet irodája egy ideig a megyei tanács épületének 14. emeletén volt. Valamikor novemberben már lehetett tudni, hogy nem lesz elég ez a kicsi szoba, így az ősszel megnyíló Megyei Művelődési Központban kaptunk kicsit tágasabb helyet. Eközben folyt a restaurálás, majd az épület berendezése. Folyamatosan konzultáltak velem a hangszerek beszerzéséről és elhelyezéséről, a szobák berendezéséről, a konyháról, a fürdőről, s mindenféle egyéb, az indulással kapcsolatos kérdésről. Kerényi József mint építész, Mezei Gábor mint belsőépítész folyamatosan követték az építkezést. Ez egy nagyon intenzív időszak volt. Persze, nekünk ezzel egy időben már elő kellett készíteni a III. Kodály-szeminárium programját 1975 nyarára, valamint meg kellett hirdetni az első egyéves tanfolyamot is.-Hogyan hirdették a tanfolyamot, és hogyan fogadták szakmai körökben az Intézet létrejöttét?- Az első években kizárólag ismerősök és kollégák révén hirdettük a tanfolyamot. Természetesen megpróbáltuk a hivatalos szerveken keresztül megszerezni a külföldi zene- akadémiák és pedagógiai, tanárképző intézetek címét is. Körleveleket írtunk, melyekben bemutattuk az indítandó program főbb elemeit. Természetes volt, hogy az amerikai intézet növendékei Kecskemétre jönnek, mert a korábban kialakult gyakorlat szerint, akik ott az első évet elvégezték, azok a második évre Magyarországra, többnyire Budapestre jöttek. A megnyitás után azonban a kecskeméti Intézet lett a magyar befogadó intézmény. Ebből a helyzetből elég sok súrlódás és érdekellentét támadt a főváros és vidék között. Azt hiszem, a szakmai közvélemény némi fenntartással, ugyanakkor nagy várakozással figyelte, hogy a létrejött kis intézmény mennyire tud saját arculatot kialakítani. Fontos volt, hogy olyan módon végezzük a munkánkat, hogy hiteles legyen az az oktatómunka, ami itt zajlik. Ezért próbáltuk a neves Kodály szakértőket megnyerni, bevonni a különböző tanfolyamok munkájába. Másrészről ugyanakkor megpróbáltuk megtalálni a fiatalabb generáció tagjait is. Bizony jó tíz évnek kellett addig eltelni, amíg az Intézet a saját jelenlétét kiharcolta a magyar felsőoktatás és továbbképzés palettáján.-Milyen szempontokat vett figyelembe egy-egy tanárkolléga kiválasztásánál?

82