Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 11. szám - Tandori Dezső: Juhász Ferencnek, 2007-ben; Pótdal, Ferencnek (II.); TD, Ferencnek, tovább; kafkai (III.); Magamnak „Nincs Kharón még!” (IV.); Ferenc, én… ! (V.) (versek)

Ég-kavarta röpte tavi madaraknak, így maradj örökre, nekünk és Magadnak!! Egyebet mit adjak.

TD, Ferencnek, tovább kafkai (III.)

Felhős lett az idő, fájdalmam tűrhető.

Napfény ígérkezik, sebem megtépetik, ha fáj épp-utólag, ha fáj épp-előleg, seb, benső fájdalmak, magam hol időzzek?

Fogadom előtte, fogadom, ha közte, hol leljek szállásra?

Egyre csak fájásra.

Hej, idő járása, az időjárásra- azt hittem, csak -fogják.

Látom, az fog engem, rajtam végzi dolgát, esővel peregjen, forró avar perzseljen, ha kinézett engem.

Kinézett magának, sebem, s ha vaktában, sok vakargatásnak helye nincs, jártában.

Idő, jaj, te idő, már járásom se megy.

De furcsa az elegy!

Ha járni se bírok, akkor már lépni kell!

Elő-utó-kínok

közt járok, Semmi-Hely!!