Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 10. szám - AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKEZETE - Tóth Ágnes: Vádlottak-vádak-ítéletek Bács-Kiskun megyében 1956 után
azért tették felelőssé, mert elterjedt a hír, hogy a diákok közül többen disszidálni akarnak. Március 5-én a többi iskolában is általános ellenőrzést tartottak. Átvizsgálták a diákok holmiját, a tantermeket, a tanári szobákat, a hálóhelyiségeket. Fegyvert nem találtak. Néhány tanárt és diákot előállítottak, mert a forradalom alatt megjelent újságokat és az írószövetség kiadványait találták náluk. A városban elterjedt a rémhír, hogy a karhatalom összeszedi a diákokat. A főtéren, az Ujkollégium körül tüntetés kezdődött, de feloszlatták. Március 8-án az egész városra kiterjedő razziát tartottak 8 és 18 óra között, ekkor 105 embert állítottak elő.7 Rendszeres időközönként úgynevezett bűnüldözési operatív értekezleteket tartottak a párttitkár, a bíróság elnöke, az ügyészség elnöke, a rendőrség és a karhatalom vezetőjének a részvételével. 1956 decemberétől 1957 áprilisáig a megyében 328 razziát tartottak, amelyek során letartóztattak 3812 határátlépőt, 322 szökött katonát, 197 volt rabot, 45 embercsempészt, 195 botrányokozót, nyolc személyt gyilkossági kísérletért, hármat a karhatalom elleni erőszakért, 143 főt forradalmi tevékenységért, 153-at izgatásért, 65-öt fegyverrejtegetésért és 622 főt „biztonsági okokból".8 December közepén a rendőri karhatalmi egység is létrejött. A rendőrség létszámát 675 fővel emelték, 48 új rendőrőrsöt létesítettek, létrehozták az „R"-csoportot és a politikai nyomozó osztályt. Felülvizsgáltak 129 ávós tisztet, valamennyiüket igazolták. 1957. március 15-ig 479 embert tartóztattak le valamilyen forradalmi tevékenység miatt, és elfogtak 501 volt rabot.9 Az 1957-től zajló bírósági eljárások a megtorlásnak már egy másik szakaszát jelentik. Kik voltak a vád alá helyezettek, az elítéltek? Mit tudhatunk róluk? A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban a korábbi években folytatott kutatások során eddig 434 - túlnyomórészt a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon lefolytatott -, az 1956-os eseményekkel összefüggésben indított pert sikerült felderíteni. A perek összesen mintegy ezer embert érintettek. Tizenkét halálos ítélet született, nyolcat végre is hajtottak, négy ember ellen távollétében hozták meg a legsúlyosabb ítéletet. A megtorlás történetéhez tartozik, hogy decemberben, mikor a kormány ismét statáriumot hirdetett, a kecskeméti bírók nem akarták vállalni a statáriális eljárásokat, mivel ingatagnak látták a Kádár-kormány helyzetét.10 A '90-es évek második felében az 1956-os Intézet kezdeményezésére fogalmazódott meg a történész és levéltáros szakmában az az igény, hogy a forradalmi események résztvevőiről, illetve a megtorlás áldozatairól készüljön el egy országos szintű személyi adatbázis, amely a későbbiekben lehetőséget ad a mikro- és makroszintű társadalomtörténeti elemzésekre. Sajnos különböző okok miatt ez az országos adatbázis mind a mai napig nem jött létre, ugyanakkor több megyében megtörtént az 1956-os eseményekkel kapcsolatban indított perek személyi „központú" földolgozása. Jelen tanulmányban ennek a munkának az első, és töredékes - azaz 259 per, 691 személyre vonatkozó - összesített adatait, eredményeit, valamint a föltárt adatokban rejlő további elemzési lehetőségeket szeretném ismertetni. A munka módszertanát illetően a következőket kell előrebocsátanom. Minden vádlottról - a peranyag alapján - készült egy adatlap. Ennek tartalma egységes, de mind 7 Hadtörténeti Levéltár 1956-os gyűjtemény, 11/3. ő. e. A Kecskeméti Karhatalom története. 8 Kajári Erzsébet: Rendőrségi napi jelentések. 1956. október 23. - december 12., Budapest, 1996, 60. o. A központi ügyelet összefoglaló jelentése, 1956. november 13. 9 Uo. 61. o. 10 Nagy Lajos ügyét dr. Magócsi Gézára akarták bízni, aki elfogultság miatt nem vállalta ezt. így Nagy Lajost is egy Szegedről hívott bíróság ítélte el, a tárgyalások viszont Kecskeméten zajlottak. Szabó Jánost a Fővárosi Bíróság ítélte halálra. A Kecskeméti Megyei Bíróság így összesen öt halálos ítéletet hozott. 59
