Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 10. szám - AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKEZETE - Tóth Ágnes: Vádlottak-vádak-ítéletek Bács-Kiskun megyében 1956 után

amelyeket szigorúan meg kívánt büntetni. Mindenekelőtt a fegyveres harcokban részt vevőkkel, a rendszerrel legelszántabban szembefordulókkal, a forradalom eszmei előkészítésében részt vevőkkel, valamint az 1956 előtti párton belüli ellenzékével, a baloldali értelmiséggel kívánt leszámolni.

A restaurált kommunista hatalom, hasonlóan Rákosi diktatúrájához, holtukban is ellenségként kezelte áldozatait. A kivégzetteket nem temették el, csak elföldelték, s hozzátartozóik a rendszerváltásig nem róhatták le kegyeletüket halottaik előtt.

A szovjet csapatok bevonulását követőn - az országos eseményekkel összhangban — Bács-Kiskun megyében is egyrészt ismételten szervezett és tömeges ellenállás bontakozott ki az elért eredmények védelmében, másrészt ugyanilyen intenzív próbálkozás tapasztalható a hatalom restaurálására. Már november elején megkezdődött a kommunista párt és a tanácsrendszer különböző szintjeinek ismételt kiépítése, a községi nemzeti és forradalmi bizottságok szétverése oly módon, hogy ezek vezetőit, tagjait kooptálták a megemelt létszámú tanácsi végrehajtó bizottságokba, majd onnan fokozatosan eltávolították őket. Döntés született a hatalom korábbi jelképeinek - a vörös csillag, a szovjet emlékművek - azonnali helyreállításáról is, de egyelőre legális szimbólum maradt az októberben „rehabilitált" Kossuth-címer is.

Ezzel párhuzamosan kezdték szervezni a hatalom iránt feltétlen hűségű, megbízható, új fegyveres erőket is. A Bács-Kiskun megyében 1956. november 8-án megalakult karhatalom - amelyben nagy számban vettek részt a forradalom alatt sérelmet szenvedett párt- és állami vezetők, ávósok, egykori partizánok, és a '19-esek közül is sokan - a továbbiakban a hatalom „ökle", megbízható eszköze lett.3 A karhatalom szervezeti kereteit és személyi állományát december közepére megszilárdították. Ezt követően a hatalom megtorló akciói, a társadalom megfélemlítése nyíltan zajlott.

Kecskeméten első akciójuk a december 11-12-i tüntetések szétverése volt, amikor is a helyi karhatalmisták erősítést kaptak a rendőrségtől, a szovjetektől, valamint Kecskemétre rendelték a szabadszállási karhatalmi alakulatot is. Hamarosan a megye egész területén megkezdődtek a tömeges razziák. Baján december 19-ére virradó éjjel került sor először a karhatalom bevetésére, amikor is a bajaiakat egy magasabb egységtől kiküldött akció- csoport segítette. Az erősítésre azért volt szükség, mert a fővárosban az a hír járta, hogy „Baja város hamu alatt izzó parázs".4 A razzia során a karhatalmisták a saját házában vagy annak udvarán ölték meg Wittner Jakabot.5 A bajai karhatalom jelentése szerint a karhatalmisták egymást veszélyeztetve lövöldöztek, mire többen hasra vágták magukat. Egy távolabb álló karhatalmista azt hitte, hogy eltalálták őket, és lelőtte az áldozatot.6 Több embert is őrizetbe vettek, főleg a forradalomban résztvevőket, illetve munkástanács-vezetőket. A városi tanács végrehajtó bizottsága rendkívüli ülést tartott, és tiltakozó jegyzéket küldött a megyéhez és a kormányhoz.

Január 25-én Kecskeméten tartottak általános razziát. A piacok, áruházak, vasútállomások, középületek átkutatása során 109 embert tartóztattak le. Február 2-án a vendéglőket és szórakozóhelyeket vették sorra. Február 18-án a Katona József Gimnáziumban tartottak razziát. Ellenőrizték a tanárokat és a diákokat is, az intemátus vezetőjét pedig

3 Pufajkás fegyveres csoportok már ezt megelőzően is működtek a megyében.

4 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára MSZMP BKMB Archívuma, 1956-os gyűjtemény. A városi tanács vb 1956. december 19-i rendkívüli ülés jkv. 38/5/1956. Másolat.

5 Gergely Ferenc, Baja, 1956. Baja, 1997, 90., 92. o.

6 HL 1956-os gyűjtemény, 11/6. ő. e. A Bajai Járási Karhatalom története.

58