Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 9. szám - Marsall László: Versek
Ha látomás volna, lenne tükörcserép kis keretben. Riccs-reccs-keret szertereped langyos esőzésben fered. Sárkány-szikra havas kertben fekszel - rizsma, hótt papíros, csak a szemed sírós-piros. Rosszacska félreértés Szabolcska Mihály epigonja Ni! Mit csinál az asszonnyal! Hátradönti, kontyát szétzilálja. Asszony torpan, arca veresedik, tegnapelőtt is fölpofozta. Asszony szeméből dől a könny! Isten rogyassza rá egét a kurafi gazemberre! Tüstént megagyabugyálom! Kontyát az asszony hátrasimítja, törli a könnyét kezefejével. Sóhajt az asszony. Végre elállt a szél. Merevített pillanat Esernyő terpesztő bordaívről a letört fém-darabka visszalő Napsugarat, vonásnyi izinket. Ennyi jutott a fürkésző Szemnek. Ember-fia, a kilenc-unokás búcsúztatója volt a távoli elhalódó kutyaugatás. 39
