Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 9. szám - Sigmond István: Hozudnak rendilétesen
Anya (mint akinek felrémlik valami a múltból): Volt itt harang is valamikor... mindig meglódította valaki... Rendező-Fiú: A kampósbottal mentek fel a grádicson. Anya (ijedten): Honnan tudja? Rendező-Fiú (elcsendesedve): Beszélik. Anya és Villanyórás (félig-meddig megfordulnak, jelezve, hogy befejezettnek tekintik a beszélgetést) Rendező-Fiú (kifelé menet, tétován): Adjon isten. Villanyórás: Magának is. Anya: A temető arra van. (mutatja az irányt) Rendező-Fiú: Tudom... Köszönöm, (el) Villanyórás (rövid szünet után): Ki volt az? Anya: Nem tudom. Néha jön valaki, aztán elmegy. Érthetetlen. Villanyórás: Egyfolytában megzavarják az embert. Most akartam lemenni a borospincébe, és tessék. Segít felemelni a csapóajtót? Anya: Persze, és énekelni fogok magának jó hangosan. Villanyórás: Szép lesz ez a mai délután. Anya: Szép lesz bizony. (Miközben befelé mozdulnak, a színpad sötétbe borul, majd az egyik oldalon belépő Rendező-Fiúra irányul egy reflektor.) Rendező-Fiú (közönséghez): A vándoroknak üzenem, akik erre a vidékre vetődnek valamikor, hogy a kampósbot megrepedt ugyan, amivel fel lehet mászni a grádicson, de megvan biztosan, az egyfenéknyi ládikóba rejtettem, a konyhaablak alá. Hogy ne keressétek, ha szükség lenne rá, merthogy magától nem szólal meg az istenadta. Nem kell hozzá különleges tudomány, ha meglódítod, elkongatja a maga dallamát. Noha a mieinknek már nem létszükséglet a harang, a fülekbe költözött, ott szól állandóan. És a diófát se felejtsem elmondani: eszembe jutott a legfontosabb, balról a második ágra kell csimpaszkodni, arra a göcsörtösre, amelyen hagytam egy jelet, a többi ág csenevész, letörhet veled. És ne ordíts fel, ha a hegyek integetnek, fogadd el, hogy ez a természetes, köszöntsd őket reggel és este, ennyi elég nekik, hogy megszeressenek. Ja, és a szitakötők, a hatlábúak, emlékeztesd őket, hogy ott voltam velük az egyfenéknyi ládikón, és számolgattuk a csirkék sárba száradt nyomait. Mondtam, hogy a csirkék szarnak is?! Na, képzeld el, hogy mi történt... ezt már ne mondjam el? Jó. Csak egy kérést, ha lehetne, (egészen előrejön) Apa kalapját keresd meg. Ott csüngött a budi ajtaján, s eltűnt valamerre. Nagyon fontos lenne nekem. Az Apa kalapja. Az Apáé. Zenei függöny Sötét Vége 37
