Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Elek Tibor: „A szép dolgokat falba kell vésni, hogy meg maradjanak”
második regénye olvasható „a megfertőződés története"-ként,3 „a lezüllés, a rossz értelmű hasonulás állomásaidként,4 ugyanúgy a következő az Engem nem úgy hívnak (1970) című ifjúsági pályadíjnyertes regénye is, ha nem is ugyanazon értelemben (sőt, a további ifjúsági regényei is), de ettől még a Joáb, természetesen, nem ifjúsági regény. A Postarablók (1972) a Kortárs Irodalmi Adattár Gion Nándor címszavában egyszerűen csak regényként szerepel (szemben három másik ifjúságiként megjelölt művel), de ez a legkevésbé sem akadálya annak, hogy mi ifjúsági regényként kezeljük. A felnőtté válás folyamatának ábrázolásaként is olvasható Virágos katona (1973) a kamasz olvasók számára is élvezetes olvasmány lehet(ne), de nem elsősorban őket célozta meg a szerző, és a mű recepciójában sem hangsúlyozódott ez, mint ahogy az ifjúság nem is igen olvassa. A Zongora a fehér kastélyból című 1994-ben írt, de csak a szerző halála után a Forrás című folyóirat 2003/4. számában megjelent kisregény besorolását illetően nagyon bizonytalan vagyok, bár vélhetően A kárókatonák még nem jöttek vissza (1977) és a Sortűz egy fekete bivalyért (1982) című, szerintem, ifjúsági regények folytatásának szánta a szerző. Mivel azonban könyv alakban nem olvasható, recepciójáról sem beszélhetünk, s az ifjabb olvasórétegek által sem próbáltathatott meg, így csak a saját olvasatomra hagyatkozhatom, mely szerint az ifjúsági és a felnőtt irodalom között átmenetet képez a mű, de inkább „felnőtteknek és felnőttekről szól" (lásd alább!), ezért én szólok is majd róla, meg nem is. A kárókatonák.. .- ról a gyermekirodalom egyik legjobb ismerője, Komáromi Gabriella azt írta anno, hogy nem ifjúsági regény, „mert amit történettel elmond az író, az gyerekésszel még nem felfogható"5, hogy ez mennyire kétséges megállapítás, talán az elemzésemből kiderül majd. A kárókatonák, a Sortűz..., és a Zongora a fehér kastélyból című regényekben jelentős szerepet játszó szimpatikus gyerekhős, Burai J. először az Olyan, mintha nyár (1974) volna elbeszélései között bukkan fel, majd egyik főszereplőjévé válik az Angyali vigasság (1985) című kötetnek is, a Burai J. novellákról mégsem szólok részletesen, mert szintén az ifjúsági irodalom és a felnőtt irodalom határán egyensúlyoznak6, jóllehet az Angyali vigasság fülszövege egyértelműen azt állítja, hogy „ez a könyv elsősorban felnőtteknek és felnőttekről szól"7, de azért sem tárgyalom itt, mert nem regények (ha ifjúságiak, akkor is esetleg ifjúsági novellák, ha van/lehet ilyen egyáltalán az ifjúsági regény mintájára), én az Angyali vigasságot is novellafüzémek tekintem inkább, mint regénynek (a kötet műfaji alcíme is: novellák). Maradt tehát az Engem nem úgy hívnak, a Postarablók, A kárókatonák még nem jöttek vissza és a Sortűz egy fekete bivalyért. Gion ifjúsági regényei a saját életmű kontextusán túl kapcsolódnak a hatvanas évek végétől a vajdasági magyar irodalmon belül az ifjúsági irodalomban tapasztalható termékeny útkereséshez is, ami pedig része a Symposion-nemzedék által a hatvanas évektől hozott általános irodalmi felvirágzásnak. „A jugoszláviai magyar szellemi élet általános fellendülését hozó hatvanas években az ifjúsági irodalomnak nemcsak mennyiségi, de minőségi változása is szembeötlő" - írja Benkő Ákos már 1972-ben.8 „Mert látnunk kell, hogy egy teljes nemzedék indult az ifjúsági irodalom meghódítására. Ugyanaz a nemzedék, amely a vajdasági vers, regény és esszé új lehetőségeit is megkereste. (...) Brasnyó István, Domonkos István, Gion Nándor, Tolnai Ottó tett közülük legtöbbet az újraalapozott 3 Bányai János utószava. Gion Nándor: Testvérem, Joáb. Forum Könyvkiadó. Újvidék. 1982.141. 4 Márkus Béla: Jelkép és valóság. Gion Nándor regényei. In.: Uő: A betokosodott kudarc. Széphalom Könyvműhely. Bp., 1996. 5 Komáromi Gabriella: A hetvenes évek ifjúsági regényei. Tankönyvkiadó. Bp. 1981. 75. 6 Görömbei András: Napjaink kisebbségi magyar irodalma. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 1993. 293. 7 Gion Nándor: Angyali vigasság. Forum Könyvkiadó. 1985. 8 Benkő Ákos: A jugoszláviai magyar ifjúsági irodalomról. Jelenkor. 1972. 12. 130-134. 145
