Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Molnár Miklós: Dromedár úr margarétát vesz
Molnár Miklós Dromedár úr margarétát vesz Bábjáték Federico García Lorca tiszteletére* SZEMÉLYEK Költő • Színigazgató • Dromedár úr • Margaréta • Beteg • Anyuci KÖLTŐ Hölgyek, urak, kofák, katonák, diákok, léhűtők, tekintetes csődület, figyelem! Te meg csukd be a szád, apóca! Találtam egy ceruzát, szaros volt a vége, aki még egyet mer szólni, az harap beléje. Azt akarom, hogy olyan mély legyen a csönd, hogy még a szú percenését is meghalljuk. Halljuk meg, amint egy rosszlánynak éppen reped a sarka. És halljuk meg azt is, ahogy egy hangya szájából kiesik egy parányi morzsa, és iciri-picirit koppan a kövön... Halljuk meg azt is, ha egy szív erősebben dobog, vagy ha a hátsó sorokban valaki észrevétlenül megemelinti a fenekét, és elereszt egy néma szellentést, ami aztán felszivárog a hátgerince mentén, kibuggyan az inggallérjából a tarkója alatt, és mert olyan mély a csönd, mindenki hallhatja - figyeljétek csak! -, amint egy parányit pukkan... Ugye kikapcsoltátok a maroktelefonjaitokat, és megnyitottátok fületeket-szíveteket? Halljátok és lássátok a Dromedár úrhoz feleségül menő Margaréta és a Margarétával összeházasodó Dromedár úr történetét! Máris megperdülnek a dobok. Sírhattok és nevethettek, nekem édes mindegy. Megyek, és bekapok néhány falatot, megeszem azt a kiflicsücsköt, amit a madarak hagytak meg, aztán kivasalom a társulat ruháit. (Körülnéz, hogy figyelik-e.) Még azt akarom mondani, hogy én tudom ám, hány hét a világ és mi fán terem a szerelem, meg hogy miért nő a fű, hogyha majd leszárad, és miért szárad le, hogyha újra nő, és azt is tudom, hová tűnik a fény, ha eloltjuk a lámpát, de... SZÍNIGAZGATÓ Azonnal fogja be a pampuláját! A prológusnak ott van vége, ahol maga azt mondja: „Megyek, kivasalom a társulat ruháit." KÖLTŐ Igenis, igazgató úr. SZÍNIGAZGATÓ Magának mint költőnek nincs joga felfedni a titkot, amiből mindnyájan élünk. KÖLTŐ Igenis, igazgató úr. SZÍNIGAZGATÓ Talán nem fizetem meg rendesen? KÖLTŐ Dehogynem, igazgató úr; de tetszik tudni, én tudom, hogy Dromedár úr tulajdonképpen jó ember, és talán lehetne jobb is... SZÍNIGAZGATÓ Hülye! Ha azonnal el nem hallgat, felmegyek, és cipóra verem azt a bamba képét. Hát ki maga, hogy véget akar vetni a gonoszság uralmának? KÖLTŐ Már véget is vetettem... de hallgatni fogok. SZÍNIGAZGATÓ Nem addig van az, költőkém! Mondja ki, amit ki kell mondania, és amiről a közönség is tudja, hogy igaz. * Federico García Lorca Retablillo de Don Cristóbal című műve nyomán, András László fordításának felhasználásával. 89
