Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Mezey Katalin: Járművek (versciklus)
Mozdony húzza a vagonokat, tíz-húsz kocsival is addig szalad, ameddig csak a menetrend megírta, s amíg a sínnek vége nem szakad. A metró A metró vagyis földalatti vasút a vakond jópajtása. A föld mélyén, alagútban él, de járatát nem maga ássa. A Duna alatt is átrobog, föntről nem látszik, nem is dübörög. Saját hangomat se hallom, úgy zúg, hogy ha benne ülök. A traktor A traktor magas gumikereke mellett egészen kicsi vagyok. Az üvegfülke ablakából egy bácsi néz ki és ránk mosolyog. Büszke a traktorjára: Húsz lóval felér ez a határ, annyi szent. Szánt, vet, arat, vontatót húz. S milyen messzire ellátni idefent!" Hajón Olyan régóta álmodozom arról, hogy egyszer egy nagy hajón utazom. Napokon át ringatódzom rajta le a Dunán vagy a Balatonon. Bajuszt ragasztok, s mint egy tengerész, az árbocról nézek szét a vízen, vagy én leszek a hajóskapitány, és mindenki szót fogad nekem. Autók Autók állnak az óvoda előtt, azok hozzák a többieket. Én egészségesen, gyalog jövök, Apu legjobban sétálni szeret. Megjött Zsuzsi is. Egy szürke Trabant egész a kapuig pöfékelt vele. Mondtam neki, hogy van egy Mercedesünk, csak éppen kiesett a kereke. A villamos A villamos, akár egy sárga kígyó, kúszik a síneken. Hegyes orra van és csak egy szeme. Nem futok át előtte sohasem. A kanyarokban mindig csikorog. Nem kormányozzák, a sín vezeti. Berreg, mielőtt becsukná az ajtót, s rád csörömpöl, ha útba vagy neki. *** Sínen szalad a villamos, a sín sikongva tűri, csiklandós tán vagy haragos, amért a sok acélkerék egyre csak köszörüli? 36
