Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 3. szám - Kapuściński, Ryszard: Utazások Hérodotosszal VII.
ha el kell menekülniük Milétoszból. Az összegyűltek tanakodnak, hogy mi tévők legyenek. Végül Arisztagorasz az önként jelentkezőkkel Thrákiába hajózott, birtokába vette a vidéket és letelepedett. Innen indult el megostromolni egy várost, és bár a thrák lakosság hajlandó lett volna fegyverszünetet kötni és elvonulni, Arisztagorasz seregével együtt odaveszett. 5. jelenet - Hisztiaiosz, akit Dareiosz elengedett, Szardiszba érkezik, s ott elmegy a kormányzóhoz, Dareiosz unokafivéréhez, Artaphrenészhez. Beszélgetnek. - Mit gondolsz - kérdi a kormányzó -, miért lázadtak fel az iónok? - Fogalmam sincs róla - feleli nagy ravaszul Hisztiaiosz. Artaphrenész azonban tudja, amit tud: „Hisztiaiosz, megmondom én neked, mi történt: a sarut te varrtad, Arisztagorasz csak a lábára húzta!" 6. jelenet - Hisztiaiosz megrémül, hogy a helytartó átlátott rajta, és nincs értelme Dareiosztól kérni segítséget: a küldönc három hónapig menne Szuszába, a királyi menlevéllel visszafelé ugyancsak három hónapig tartana az út, az összesen már fél év, ezalatt Artaphrenész százszor is levágathatja a fejét. Elmenekül tehát Szardiszból az éj leple alatt, s nyugatra, a tenger felé veszi útját. A tengerpart több napi járóföldre esik, elképzelhetjük hát, hogy Hisztiaiosz milyen lélekszakadva igyekszik előre, állandóan hátrafelé tekingélve, nem üldözik-e Artaphrenész pribékjei. Hol alszik? Mivel táplálkozik? Nem tudjuk. Egy dolog biztos - ő maga akarja vezetni az iónokat Dareiosz ellen. Vagyis másodszor követ el árulást: először elárulta az iónok ügyét, hogy megmentse Dareioszt, most pedig elárulta Dareioszt, hogy ellene vezethesse az iónokat. 7. jelenet - Hisztiaiosz eljut egy szigetre, az iónok lakta Khioszra (a tájképet illetően nagyon szép sziget, az öböl és a láthatáron feltünedező kékes színű hegyek látványával magam sem tudtam betelni. Egyáltalán, a Hérodotosz által leírt egész dráma gyönyörű tájakon játszódik.). Alighogy a partra lép, az iónok elfogják és börtönbe vetik. Azzal gyanúsítják, hogy Dareioszt szolgálja. Hisztiaiosz esküdözik, hogy dehogyis, hogy ő éppenséggel a perzsák ellen akar felkelést vezetni. Végül is hisznek neki, szabadon engedik, de nem kap tőlük támogatást. Hisztiaiosz úgy érzi, magára maradt, a Dareiosz elleni nagy háború terve egyre inkább elvetélt ötletnek látszik. Becsvágya azonban mit sem csökken. A helyzet alakulása ellenére nem veszti el a reményt, szinte szétfeszíti a hatalomvágy, a hadvezéri ambíciók nem hagyják nyugodni. Arra kéri a helybélieket, segítsenek neki elhajózni a szárazföldre, Milétoszba, ahol valamikor türannosz volt. De a milétosziak nagyon jól érezték magukat Arisztagorasz elűzése óta, és belekóstolván a szabadságba, semmi áron nem akartak újabb türannoszt a nyakukra. Egy éjjel Hisztiaiosz erővel be akart hatolni a városba, és egy milétoszi polgár a combján megsebesítette. így hát hazájából elűzve visszatért Khioszra. De a khiosziakat sehogy sem tudta rábeszélni, hogy adjanak neki hajót, elment hát Mütilénébe, és a leszbo- sziaktól sikerült hajót szereznie. A nagy Hisztiaiosz, aki egykor a híres Milétosz türannosza volt, aztán a királyok királya, Dareiosz mellett foglalhatott helyet, most szigetről szigetre vándorol helyet, megértést, támogatást keresve. Ám vagy menekülni kényszerül, vagy tömlöcbe vetik, vagy elűzik a városkaputól, ütlegelik, bántalmazzák. 75
