Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 2. szám - Bence Erika: A vonat jelentésköre a közép-kelet-európai kultúrában
átmenetiségben"12 Szavai akár szó szerint is értelmezhetőek: a közép-kelet-európai ember lába alatt szilárd talaj helyett (az otthon köve helyett) szedett-vedett deszkapalló (vonatpadló). A telep konkretizációja a tábor. Az odavezető út iránya a vasút nyomvonalát követi. A vonat és a tábor a XX. század lényegi metaforáinak - halálvonat és haláltábor - utótagelemei. Kertész Imre szerint Auschwitz „az európai ember legnagyobb traumája a kereszt óta"13. Kereszt és tábor: a kettőt összekapcsoló képzeletbeli vonal utat jelent, a végső menet irányát: gyalog és vonaton. A vajdasági magyar irodalom leghatásosabb vonatvízióját Szirmai Károly Veszteglő vonatok a sötétben14 című novellája jeleníti meg. Az „ijesztő, végtelen pusztában" (fogalma nemcsak a síkvidék kietlenség-élményét, de apokaliptikus világtapasztalatokat is az értelmezői mező vonzatkörébe emel) téralakzatai közepette megbomlott sebességgel vonatok rohannak. A víziós halálnovellában együtt van mindaz, ami a térségi ember síkföld-élmé- nyét és pályaudvar-létét alkotja. Utasi Csaba szerint: „A megbomlottság képzete a céltalanság érzetének még meg nem nevezett fájdalmát csempészi a szövegbe, egyúttal pedig túllendít bennünket a húszas évek lassú, álmos bácskai idején. S voltaképpen ugyanaz a funkciója a vonatok fogalmának is. Szirmai Károly nem valamiféle vidéki kávédarálót állít elébünk, amint prüszkölve, önmagát túllihegve végigdohog a rónán, hanem vonatok sokaságát látja és láttatja, melyek épp ezért kitágítják a teret, olyannyira, hogy némi túlzással azt is mondhatnánk akár, hogy az író az egész emberiséget utaztatja a »kormos éjszakádban."15 A hagyományértelmező olvasási stratégia Mészöly Miklós Bolond utazás című regényének intertextuális vonzatkörébe a Szirmai-szöveget is beemeli, analógiás olvasati vonzatként az utazás, a vonat, a pályánkívüliség, a mozdulatlanság motívumait jelölve meg. Még jelentősebb megfelelés észlelhető a két prózaszöveg tér- és időtapasztalata között: a t.-i állomáson várakozó vonat is valamiféle kietlen, „roncsokkal telehordott rét"- en áll, majd egy mellékvágányon a sötét éjszakában, kizökkent időben vesztegel, hogy végül - a reális és metaforikus térben is kivitelezett utazás - egyetlen végső fejleményben, a halálban teljesedjék ki. A közép-kelet-európai létbizonytalanságot, azaz a pályaudvar-létet megújító ismétlődések a vonat jelentéskörét is új elemekkel gazdagították, létrehozva a XX. század legtragikusabb vonat-képzetének, a halálvonatnak is variációit, közelebbi vagy távolabbi hasonlóságokat mutató változatait. Nevüket az utasok kilétét, állapotát és útirányát megnevező képzettársítás hozta létre. A háború színtereit összekapcsoló hadi, fogolyvagy szanitécvonat jelensége után, az ötvenes évek társadalmi történései az emigráns vonat alakzatára irányították a figyelmet. A totalitarizmus adminisztratív központjai (pl. Belgrád vagy Budapest) felől egy elképzelt új életlehetőség határpontja (pl. Maribor vagy Győr) felé tartó gyorsvonatok menetiránya a szabadulás-kilépés irányvonalát jelzik, a szerelvények szigetfunkciót töltenek be, a rajtuk való utazás szükségszerű szerepjátékot feltételez: „kevés csomaggal eljátszani a vidéki rokon látogatásának szándékát, majd a határ előtti utolsó állomáson lelépni a szerelvényről." Családi legendáriumok őrizték meg az ilyen vonatokról való hatósági leszállíttatások történetét, utalva ezzel az utazással mint kilépés lehetőséggel szembenálló háttérmozzanatok (pl. besúgás, árulás, kényszerítés, kihallgatás, bebörtönzés) létformáló jelentőségére. A térségi történelmi félmúlt átmeneti életformája (belakhatatlansága és bizonytalansága) az otthonfeladás (pl. a kitelepítettek vagy a menekülők) útján haladó vonatok jelenségét is megteremtette. A térségi szubkultúra beszédformáiban él, máig él, a menetrend nélküli vonatokat megjelölő proverbium, amelyet egy ugyancsak rétegkultúraként megnyilatkozó zenei irány emelt dalszövegbe („Jebo te voz, koji te doneo!"16). Közép-Kelet-Európa egzisztenciális válságainak szimbólumaként vonult be a köztudatba a csempészvonat, mint amilyen volt a Varsó-Belgrád vonalon évtizedeken át közlekedő Polónia-expressz. A filmtémává lett Balkán expresszinek 99
