Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 2. szám - Kapuściński, Ryszard: Utazások Hérodotosszal VI.

Nos, Babülón ki akarja kiáltani függetlenségét, s ezen nincs is mit csodálkozni. A város a keletet nyugattal, az északot déllel összekötő útvonalak kereszteződésében fekszik, s így a bolygó legnagyobb és legdinamikusabb városának számít. Ráadásul a világ kulturális és tudományos központja. Különösen a matematika és a csillagászat, a geometria és az építészet virágzik. Eltelik egy évszázad, mire ezt a világvárosi szerepet átveszi tőle Athén.

A babülóniak egyelőre - annak tudatában, hogy a perzsa udvarban hosszan tartó fejetlenség után, amikor is önjelölt mágusok uralkodtak, akiket palotaforradalomban döntött meg perzsa előkelők egy csoportja, csak nemrég választották meg az új királyt, Dareioszt - felkelést szítanak a perzsák ellen, és a függetlenség kikiáltására készülnek. Hérodotosz följegyzi, hogy a perzsák Elpártolásukat gondosan előkészítették, jól kihasználták a /.../ zavaros állapotokat, hogy alaposan felkészüljenek az ostromra. Nem tudni, hogyan, de előkészületeiket titokban tudták tartani.

Hérodotosznál most ilyen passzus következik: Mikor aztán sor került a nyílt lázadásra, a következőképpen jártak el. A tulajdon anyján kívül mindenki választott a házából egy asszonyt, hogy főzzön rá, a többi nőt azonban összegyűjtötték és megfojtották, nehogy elegyék a férfiak elől az ételt.

Nem tudom, tisztában volt-e Hérodotosz azzal, hogy mit ír. Elgondolkodott-e a leírt szavakon? Babülónnak ugyanis ez idő tájt, a VI. században, legkevesebb 200-300 ezer lakója volt. Egyszerűen ki lehet tehát számítani, hogy több tízezer nőt - feleségeket, leánygyermekeket, testvéreket, nagymamákat, nagynéniket, szívbéli mátkákat - ítéltek megfojtásra.

Történetírónk nem mond semmi többet az ítéletről. Ki döntött így? A népi gyűlés? A város vezetése? Babülón védelmi bizottsága? Volt-e az üggyel kapcsolatban valamilyen vita? Tiltakozott-e valaki? Volt-e ellenvélemény? Ki döntött az ítélet végrehajtásának módjáról? Arról, hogy meg kell a nőket fojtani? Volt-e másmilyen javaslat? Például, hogy dzsidákkal szúrják le őket? Vagy kardokkal mészárolják le? Máglyán égessék el? Vagy hajítsák őket a várost átszelő Euphratészbe?

Más kérdések is fölmerülnek egyébként. Az asszonyok, akik otthon várják, hogy hazaérjenek a férfiak arról a gyűlésről, amelyen megszületett az ítélet, vajon leolvashatnak-e valamit a férfiak arcáról? Zavart? Szégyenkezést? Fájdalmat? Dühöt? A kislányok természetesen semmit sem sejtenek. Hát az idősebb lánykák? Nem súg-e valamit az ösztönük? Minden férfi betartja-e hallgatási fogadalmát? Egyiküknek sem szólal meg a lelkiismerete? Egyikük sem kap hisztériás rohamot? Nem kezd el ordítva rohangálni az utcán?

Aztán mi történt? Aztán összeszedték a nőket és megfojtották őket. Kellett tehát lennie valamilyen gyülekezési pontnak, ahol minden nőnek meg kellett jelennie, s ahol szétválogatták őket. Aztán azok, akik életben maradhattak, mentek az egyik oldalra, a többiek pedig? Voltak valamiféle városi végrehajtók, akik megfogták az eléjük hozott lányokat, asszonyokat, és sorban megfojtották őket? Vagy esetleg a férjeknek és az apáknak kellett saját kezükkel végrehajtaniuk az ítéletet, persze a kivégzést ellenőrző, arra kijelölt bírák jelenlétében? Csöndben zajlott az egész? Vagy jajgatások közepette? Jajgattak-e a férfiak? Könyörögtek-e a csecsemőik, a lányaik, a lánytestvéreik életéért? És mi lett aztán a holttestek20