Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 10. szám - AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKEZETE - Tóth Ágnes: Vádlottak-vádak-ítéletek Bács-Kiskun megyében 1956 után

osztályait végezte el. Viszonylag nagy azonban azoknak az aránya (13%), akik legfeljebb az elemi 1-4. osztályát végezték el. A vádlottak 23%-a kezdte meg valamilyen szakiskolában vagy középiskolában tanulmányait, de közülük csak 4, illetve 14 százalékuk fejezte be a 3., illetve a 4. osztályt. Viszonylag kis hányaduk, mindössze 7%-uk rendelkezett valamilyen főiskolai vagy egyetemi végzettséggel.

Bár ezek az arányok nagyjából megegyeznek az ország összlakossága iskolai végzettségét tükröző adataival, le kell szögeznünk: Bács-Kiskun megye az 1950-es évek közepén a válságban lévő ország fejlettségi szintjéhez képest is jelentős lemaradással küszködött. Magas volt az elvándorlás - 1949 és 1960 között 54 ezer személy hagyta el a megyét, míg 1957-ben, egyetlen év alatt 29 441 fő volt az elvándorlási veszteség -, a képzettebb munkaerőt a fejlettebb térségek „szívták fel".

Megnehezíti az adatlapok iskolai végzettségre vonatkozó adatsorainak elemzését, hogy tapasztalataink szerint a peranyagok maguk is hiányosan és hibásan tartalmazzák ezeket az adatokat, és nem volt egységes fogalomhasználatuk sem. Az 1945 után átalakított magyarországi oktatási rendszer egyes elemei sem tartalmilag, sem fogalmilag nem voltak megfeleltethetők a két világháborü közöttivel, ugyanakkor a peranyagok többnyire az új fogalmakat használták. Például a vádlottnak, kora alapján, még biztosan elemibe kellett járnia, de úgy tüntetik fel, mintha az általános iskola 6 osztályát végezte volna el.11

A vádlott és apja foglalkozása: Bács-Kiskun megyében 1956-ban a keresők 70,7%-a dolgozott a mezőgazdaságban, csak 12%-a az iparban, s csupán 3%-a a kereskedelemben. Ugyanakkor, ha összevetjük a vádlott és apja foglalkozását, akkor a foglalkozási struktúra tekintetében jelentős társadalmi mobilizációt figyelhetünk meg. A legkézenfekvőbb szempont, hogy mi volt az aránya a földműveseknek és egyéb foglalkozásúaknak az apák és a fiúk, azaz a vádlottak esetében. Míg az apák túlnyomó többsége, 57%-a (394 fő) földműves foglalkozású volt, addig ez a vádlottak esetében 36%-ra (251 fő) csökkent. A teljes adatállomány földolgozását követően - az árnyaltabb és részletesebb elemzés megvalósítása érdekében - , el kell végezni a foglalkozási struktúra további bontását is. Azaz: a földművesek csoportját a birtoknagyság szerint tovább lehet differenciálni, mint ahogyan a más foglalkozásúak esetében is el lehet készíteni a további bontást.

Az elkövetés helye: A következő szempontunk a vádlottak számának összehasonlítása volt az elkövetés helye szerint. A diagram egyrészt abszolút értékben mutatja az egyes járásokhoz kapcsolódóan a vádlottak számát, másrészt azt, hogy mi volt a vádlottak aránya a tettüket a járási székhelyen, illetve a többi településen elkövetők között. Bár az események kronológiája egyértelműen bizonyítja, hogy a járási székhelyeknek, városoknak volt szervező, irányító szerepe az adott térségben, ezt azonban - mint ahogyan ez a diagram is jelzi - a vádlottak közötti arány nem tükrözi. Egyedül a bajai járás adatai tükrözik, hogy lényegesen magasabb a Baján elkövetett tettekért megvádoltak száma, mint a járás más településein elkövetett cselekményekért megvádoltaké. Kecskemét és Kiskunfélegyháza esetében figyelhető meg a legkiegyensúlyozottabb arány a járási székhelyen elkövetett tettekért perbefogottak és a járás más településein elkövetett tettekért megvádoltak között. A többi járás esetében mindenütt magasabb a más településeken elkövetett forradalmi cselekményekért megvádoltak aránya. El kell ismernem, hogy ebben az esetben is hozhat arányeltolódást az adatállomány teljes földolgozása, ugyanakkor nem gondolom, hogy ezt a trendet meg is változtatja. Azaz: úgy gondolom, hogy ezek az adatok jelzik azt, hogy a városok és járási székhelyek bár rendelkeztek koordináló, irányító szereppel, de nem koncentrálódtak oda az események, minden település társadalma

11 A teljes adatállomány földolgozásakor előbb el kell végezni a fogalmi egységesítést és a megfeleltetést, hogy az adatok összevethetők legyenek.

61