Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 9. szám - Fekete J. József: Utazás a Lakatlan szigetre

nye a Szent Orpheus Breviáriuma tíz részének öt kötete után végérvényesen összefonódott nevével. Nem véletlenül talált éppen Orpheusban rá a folyton kísértő alteregójára, hiszen a görög mitológia hősében nem csupán az emberekre, a természet teremtményeire és a természetfeletti lényekre egyaránt hatással lévő művészet jelképe öltött antropomorf alakot, hanem az aranygyapjú megszerzésére induló - s hányattatott sorsuk által számos szigetre vetődő - argonauták csoportja tagjaként, a pokol mélyét is megjáró szerelmesként benne (is) szimbolizálódik a nagy utazó figurája. Az irodalmi Orpheus-terv azonban későbbi, mint az eddig kiadásra került naplótöredékek10 zöme; csak 1937-ben született, amikor Szentkuthy Sőtér Istvánnal tett nagy itáliai utazást. A keretes esszésorozat kipattanó ötletét Siennában sörözve azon nyomban el is mondta útitársának, hangsúlyozván, hogy a breviárium-jellegű mű megírásának egyfelől a Greco festészetében tapasztalható sűrítő kompozíció, másfelől Monteverdi Orfeo című operájának élménye a közvetlen ösztönzője. Ez utóbbiból ered az Orpheus elnevezés, illetve jelkép is, hiszen miként a Breviáriumsorozat 1939-es előfizetési ívében olvasható, „az alvilágban bolyongó Orpheus a világ sötét titkai közt tévelygő agy örök jelképe." A dalnok-utazó előképe Szentkuthy naplóillusztrációit értelmezve Odüsszeuszban tűnik fel, s a legbeszédesebben vall erről a kötet címlapjára került Odisseus Nausikaa kocsija után című illusztráció11.

Utazás, kísértő kéjek, boldog szerelem reménye, férfias próba - ezek Orpheus és Odüsszeusz közös párkái. Szentkuthy meg kortársai sorskihívásai talán árnyalatnyival eltérő felhangúak. Hiszen miért utazott Szentkuthy a 20-as, 30-as évek fordulóján? Amiért mindenki más: Európára hangolódni. Miként Fűzi László jelzi naplójában12, kiutat keresni, párhuzamot találni. Ezen utazások egyikéről írta egyértelmű szókimondással Szerb Antal Budapestről Szentkuthynak Londonba: „Nagyon vágyódom Londonba. Részben oda és részint innen el."13 A vágyott utazásokból nem sok, de az életmű ihletéséhez éppen elegendő valósult meg. A diák Pfisterer (a későbbi Szentkuthy) Miklósnak a szüleivel 1925-ben tett szentévi itáliai utazása extatikus, élete végéig meghatározó élményévé vált. Velencét, Firenzét, Rómát, Pompeit, Assisit, Nápolyt teljes tárgyi felkészültséggel járta be, minden keze ügyébe kerülő, vonatkozó témájú és tartalmú könyvet elolvasott. A Werbőczy Gimnázium diáklapjában megjelent élménybeszámolója volt élete első publikációja14, majd az utazás mély benyomásai a tizenkilenc évesen írt Barokk Róbert15 című regényének alapmotívumaivá lesznek.

Szentkuthy esetében az utazás más eredménnyel járt, mint Márainál, Illyésnél, Halász Gábornál, Szerb Antalnál, Németh Lászlónál, Vas Istvánnál, Cs. Szabónál meg a többi peregrinusnál - a kiábrándulást hozta, az európai kultúra bámulatos emlékműveire Szentkuthy tapasztalatában rátelepedett az európai politika agyvakulásának minden civilizációból kiábrándító köde, ami egyenesen vezetett az egyedüli lehetséges válaszúihoz,

10 Szentkuthy Miklós: Fájdalmak és titkok játéka. Naplójegyzetek és naplóillusztrációk. (1925-1942). Magvető. Budapest, 2001

11 Nausikaa - mai átírásban Nauszikaa. Odüsszeusz azt követően találkozott Nauszikaa-val, hogy a tenger a partra sodorta a Phaiakok földjén. Nauszikaa királylányhoz illő méltósággal, ugyanakkor megkapó őszinteséggel beszélt a sorsüldözött férfival, sőt társnőinek azt is megvallotta, hogy szívesen látná férjéül a hőst. Szentkuthy számára bizonyára a Nauszikaa személyében egyesülő részvét és vágyakozás elegye lehetett ihlető, ami megfelelt a Szentkuthy karakterében is jelen lévő, egyfelől démonikus, másfelől gyermeki vonások kettősségét harmonizáló egységgel.

12 Fűzi László: Lakatlan sziget I-III. Napló 1997-1999. Kalligram Könyvkiadó. Pozsony, 2000.

13 Szerb Antal levelei Szentkuthy Miklóshoz. Közreadja Tompa Mária. Holmi. 1994/1.

14 Doktori disszertációja mellett az egyetlen, amit polgári nevén, Pfisterer Miklósként jegyzett.

15 Posztumusz jelent meg a hagyatékból, 1991-ben.

100