Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 9. szám - Tandori Dezső: A (téma)körökön kívül (és belül); Egy vers kiegészítése; Szabad önkallasztó vers; Kallasztott pótdal; Egy kallódó írás; Kallasztott záróvers, itt
Tandori Dezső A (téma)körökön kívül (és belül) Egy kis közbevetés. Vissza a lóügyhöz. (II/l.) Mi a témája egy eszmecserének... egy fotónak... netán egy könyvnek: egyértelmű. Ha meghatározzák, bármi mással csak „eltérünk a tárgytól - (Ha arra kanyarodgatunk el.) Ám vigyázni kell itt. Olvasómnak oly szempontúlag rovom soraim - már amikor nem a fantasztikus Hajnali Virgil hajmeresztéseit mesélem (bocsánat, nem tehetek róla: ami így volt, úgy volt!) -, úgy mondom hát a mon- dókám, hogy 1. ne fontoskodjam bele abba, amihez Olvasóm úgyis 101%-ig ért, én meg 1%-ig se; 2. Olvasóm valami „máshoz" jusson írásaim által, mint amivel egész nap foglalkozik; 3. érezzen valami ködös hasonlóságot a maga témái meg az én szerény tárgyaim között (ködöset, mert esetleg írásom felett alszik el fárasztó napja után, s csak a tévé kikapcsolásához ébred fel, már ha gondos Társi Kéz el nem végzi helyette ezt a feladatot). Lazán lazításhoz segíteni próbálok hát itt erre érdemeseket és rászorulókat; s ennyit is ér nyilván, amit elmondhatok. Például most. Vagyis hogy vigyázni kell ezzel: mi (a magam szakmájánál maradva) egy könyv témája. A téma nem azonos a tárggyal. Egy sakkfeladványnak, egy fotónak van ilyen-olyan témája; a tárgy azonban ehhez lehet két huszár, egy gyalog, egy király emez oldalon, egy király és egy bástya a másikon; vagy lehet a tárgy egy kinnfelejtett nyugágy egy montmartre-i fal előtt, és lehet a másik képen egy ujját szopó, kétségbeesett kisgyerek. A tárgyak, személyek mások és mások, a téma az elhagyatottság, az eléggé reménytelennek látszó (hirtelen beköszöntött stb.) magány. Igen, s mert mindezt egy igen jeles sorsú fotósunkról olvasgatván gondolom végig, maradok e fényképművész-míves témakörénél: például uralkodóházak. A tárgyak meg: motorbiciklin az esernyővel verekedő herceg neje; futballabdáért kapkodó kisgyerekkel a karján az olajmilliárdos, aki elvette az elnöközvegyet stb. (Mit érne egy Monica-kép úgy\ Úgy mit érhetne. Na ja, ez már nem téma és tárgy, hanem a dolgok természete.) És a dolgok természetétől fűzöm-űzöm dolgom tovább. Fotós hazánkfia azt meséli: micsoda fantasztikus összegeket kapott olykor (általában) egy-egy fantasztikus vagy nem is olyan fantasztikus tárgyú képéért. A téma ez volt mindig: 22
