Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 7-8. szám - A lexikon címszavai
Természetesen minden tiszteletem az igazi sztároknak! De nem tiszteletem a gyakran hamisan éneklőknek, a bárgyú mosollyal vonagló kvázi-táncosnőknek, a bosszantóan szellemesség nélküli, erőltetett poéngyártóknak (visszasírva Hofi Gézát!), a Való világ, a Big Brothers, a Nagy Ő pünkösdi királyságú sztárjainak, akiknek nagyon rosszul eshet, hogy néhány hetes dicsőségben való fürdőzés után újból kénytelenek lesznek szürke emberként élni; nincs tisztelet a milliókat kereső botlábú magyar futballistáknak, akiknek játékát látva mindig olyan érzésem támad, hogy ezek az emberek valami szörnyű bűnt követtek el, és a bíróság arra ítélte őket, hogy futballozniuk kell. Ok amúgy bizonyára mindannyian kitűnő és megbecsülést érdemlő emberek, csak éppen hivatásuknak nem állnak nemhogy a magaslatán, de még a legalsó lépcsőfokán sem, ám a média - főleg a bulvársajtó - hosszú-hosszú cikkeket, esetleg oldalakat szentel nekik, és számos kereskedelmi tv-csatorna is előszeretettel foglalkoztatja őket. Róluk mindig a kiváló költő, Kányádi Sándor egyik verse jut eszembe, az Üres dobozok című: Mire való üres dobozokat rakni a kirakatba, mire való? Ha próféta volnék, ekképpen szólnék: Óvakodjatok, őrizkedjetek az effajta cselekedettől, atyám fiai, őrizkedjetek! Ne áldozzatok az ámítás istenének, ne áldozzatok! Veszedelmes képzettársításokra csábítanak, veszedelmesebbre, mint az egész újabbkori költészet ilyen irányú kísérletei. Ne, ne,ne rakjatok üres dobozokat a kirakatba! [...] Kányádi 1968-ban írta ezt a verset, s föltehetőleg az akkori román politikusok voltak az ihletői, erre céloz a „veszedelmes képzettársítások" kitétellel is. De a műalkotások - ahogy azt Jurij Lotman, a kitűnő (szovjet) orosz irodalomtudós írta - „képesek az általuk hordozott információk mennyiségét tovább növelni. Ez az egyedülálló tulajdonság a műalkotásokat a biológiai rendszerekhez teszi hasonlatossá." (A művészet a modelláló rendszerek sorában című tanulmány a Szöveg - modell - típus című kötetben) Másképpen mondva: a műalkotás az idők folyamán objektíve alkalmas újabb és újabb tartalmakkal, jelentésekkel gazdagodni, újabb és újabb képzettársításokra lehetőséget adni. Ennélfogva versünk asszociációs övezetébe nyugodtan belefér számos jelenlegi politikus - a magyarok egy része is -, és nyilvánvalóan azon „sztárok" sokasága úgyszintén, akik rövidebb-hosszabb ideig a kirakatban 146