Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 7-8. szám - A lexikon címszavai
megint így telt egy nap. Már megint hiába éltem. Itt vagyok 66. évem után a negyvenkilencedik napon, és mindmáig se tudtam megvalósítani, hogy helyesen éljek (Persze, a múltakat tekintve...), egy fölös fogalom a mások emlékei rólad, ők négykézláb látnak pádon, netán teljesen pontatlan pletykák keringenek, míg a valóság rejtve marad - hála az égnek, sokszor! ideggyógyintézet a féléjszakás Detox helyett stb. mégis, a szórakoztató sorozatokkal ellentétben, ahol a múltak rémes titkai kísértenek s vetik árnyaik, magam: „Ami történt, nem történt", de tényleg? Magam vagyok a legnagyobb ellenes radikális a történelemnek nevezett valami rémségeire visszagondolva... hagyjuk. (Azt én majd elvégzem magamban, hogy az ne történt légyen, aminek az kell, és az igen, ami nekem kell.) (Haha.) De amit az imént elhagytam, mert jegyzeteim szerint (jegyzeteket se írok előre! Abbahagytam. Kár volt engem olyan hamar sokallni, beérett a meggy magától. Elvált Newton a fájától, Descartes szerint nem is élünk, Zenón szerint sehonnan sehova nem jutunk, ezt megírtam a Hamlet-kötetben, az sem igaz, hogy a sárga könyvtől kezdődne az érdemi rész, ha olyan van...), igen, csak írás közben jegyzetelek, különben Totyi (nem fölös, nem illik ide) madárkám dolgait és a Két Ligás Koala Kártyabajnokság eredményeit s az ezzel kapcs. megjegyzéseket írom rendszeresen, sok szép dossziém tátong üresen, felírtam: „A mások által betáplált, netán - főleg - a ma divatos közérzületből ülepedett véleményeket... sárgára irigylem magát, hogy elvonulhat... emberellenes vagy...! Igen, ezeket bánattal, a világ nevében szégyenkezve fogadom, betegük vagyok. Kihalt, nagyobb százalékban nincs az, hogy belső fejlődés eredményeképpen, akár - mert nem nyüzsögve (!), nagy anyagi hátrányok árán is, ld. díjak, stb. - veszteségesen is emberi nyereséget, jobbulást, érdemlegességet munkálok ki, bocsánat a szóért, mégis, és ha elveszett is az, hogy én paradigmatikusnak képzelhetném magam írói mivoltomban, íme, gyalázat, hogy mások paradigmáit rám mérik közben. Ugyanolyan ez, mint a... váratlan találkozás Tandori Dezső beszéd I. Szómágiák röpködnek felénk nap mint nap. Pedig egyik alapközmondásunk is megmondja: „Sok beszédnek sok az alja". Talán lehet, hogy ezt kellene úgy módosítani, hogy „Sok felesleges beszédnek kevés az alja is", azaz nincs valódi hatása. -* duma, fecsegés, zsinórbeszéd Csatári Bálint beszéd II. Egy régi filozófus szerint a ~ arra való, hogy eltitkoljuk gondolatainkat. Tény, hogy igen gyakoriak az ezen célt szolgáló, nagy bőségben leírt vagy elmondott szavak, mondatok. Ezek enyhébb esetben csak a tömörség hiányát jelentik, de igen gyakran egy agymosási folyamat részei. Derűlátó vagyok és remélem, hogy az emberek egy idő után tudatára ébrednek és kiürül belőlük, amivel igyekezték megtömni elméjüket, s csak az marad meg bennük tartósan, amit szellemi munkával tettek a magukévá. -» duma, fecsegés, zsinórbeszéd György Lajos 27
