Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 7-8. szám - A lexikon címszavai
Házi feladatként azonban olvasgasd Böndör Pál verseit. Az alábbi részletet külön a figyelmedbe ajánlom: A magyart csak beszélem. S mondatomban hibás a rend - mert más az anyanyelvem: a teremtés előtti csend. Ephemeria Silver archívum I. Improduktív és reproduktív alkotók legfontosabb segédeszköze. Az igazán kreatív elmék mindig vadonatújat alkotnak, vagy nincsen irattáruk, vagy ha van, soha nem porolják le a régi dossziékat. Balia D. Károly archívum II. Nagyon úgy nézett már ki, hogy jön a csősz, és közévág az egyfelől Juscsenkót, másfelől Janukovicsot éltető ukránoknak, amikor levelet kaptam villámpostán Balia D. Károlytól, akinek digitális birodalma akkor is tekintélyt parancsolóan terebélyesedik majd, amikor az előtte említett két győzőt - hisz Viktor mindkettőjük keresztneve - már nem emlegeti majd senki. Megdöbbentett a levél tartalma. Ide is másolom okulásul: „Kedves Ephi! az UngParty-archí- vum rendezésében most jutottam el hozzád. Műveid helye az archívumban: http://hhrf.org/netpansip/up/szerz/ephsil/index.htm". Archiválva lettem. Bekerültem egy digitális fiókba. Mintha láncot vetettek volna a nyakamba, mintha béklyó szorítaná tagjaim. Kipányváztak, akár a jámbor jószágot. Pedig inkább ahhoz az állatfajhoz tartozom, amely vonulása közben szereti a gallyak roppanását hallani, mint amikor nagyvad töri, ami útjában áll, de nem valami ellenében, hanem mert arra vezet az útja, s amelynek derűje dacára mégis valahogy nehéz a szava, meg súlyosan csüngenek a tökei. (A nevezetlen állatfajt elsőként Samu János Vilmos írta le 2005. január 16-án, 0 óra 25 perckor tett megfigyelése alapján.) Ephemeria Silver ars poetica Jelzős szerkezet, amelynek a gyakori használat következtében térdig elkopott a lába, ezért most a feje tetején jár. Valamikor a költő mesterségét értették rajta, ma a mesterség költészetére gondol mindenki, aki használja. A saját mesterségére. Mert a szerkezet rendhagyóan hiányos: csak egyes szám első személyű birtokként fordul elő. „Az én ars poeticám szerint" - mondja a kerületi válogatott szertárosa, az ezred gyógykovácsa, a biztonsági őr meg a -* pénzeszsák is, akit őriz. Mindnek egy-egy költő a szíve, és mind tanult mestere ennek a szívnek. De bármilyen felesleg van is —ból, egy sem jut belőle a -» padlásra. Egyszer egyikük fel akart oda kerülni, de nem vitték fel. Csak a dagadt ruhát meg a -» kékítőt. Schiller Róbert atomenergia Gonosz tudósok tökéletesen felesleges találmánya az emberiség ellen. Még hogy energia! Inkább azzal foglalkoznának, ha olyan nagy tudósok, 11
