Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 5. szám - Tandori Dezső: A Rossz Reménység Foka (vers)
Tandori Dezső A Rossz Reménység Foka Még egyszer Téreyéknek Megvan-e még a saját életünk egy fok után, s hogy a halál, min ihletődhetünk, nem átalány? Felfázás, hurut, vitaminhiány, csak rángató és áltató nyilvánvalóság, s még hogy ez - talány! Az öregedés csak, az átfogó szívbántalom, a végül már könnyen átlátható külfájdalom, ragaszkodás, hogy valaki velünk - voltunk azon épp eleget. És csak elbillenünk, volt kis halom. A mindigben mindig ott a soha. Mind egy velünk. Mindegy velünk is egyre a Rossz Reménység Foka. 43
/
