Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Buda Ferenc: Rendkeresés (Jegyzetlapjaimból)
A leplombált-villanyóra-, a kiiktatott-gázvezeték-, az utcasarkon-ott-a-nyomós- kút-szegénység. A mások levetett, viseltes gönceibe, elnyűtt rongyaiba öltözködő, a mások lefitymálta étket fogyasztó szegénység. A naponta koplaló, a folyton fűtetlen szegénység. A málló vakolatú, beázott fedelű, huzatos ajtajú szegénység. A hajléka-sincs szegénység. A fintorogva faképnél hagyott, már a szaga miatt sem szalonképes, az udvarból, előszobából udvariasan ki tessékelt vagy gorombán kiűzött szegénység. Mérgét másokra: a módosabbakra köpködő szegénység. Dühét tehetetlenül a maga fajtáján kitöltő szegénység. A háború, elemi csapás, tartós betegség, családi tragédia folytán lecsúszottak kivédhetetlen, megfordíthatatlan elszegényedése. Az eleve erőtleneké, ügyefo- gyottaké. Az örökül hagyott s örökül kapott szegénység, amibe beleágyazódtál, s ami beléd ágyazódott, s erősebben, szilárdabban, tartósabban köt, mint az 500-as cement. A lerázhatatlan, lemoshatatlan, levakarhatatlan szegénység, amit ezernyi horgocskáival hajadba s ruhádba kapaszkodó bojtorján gyanánt, félretaposott ci- pődre-bakancsodra ragadó agyagos sárkolonc gyanánt hurcolsz magaddal s magadon élethossziglan. A szegénység terhe. Kínja. Szégyene. A szegénység örökös hétköznapjai. A szegénység szívedbe égetett, gyógyíthatatlan emlékei. Apád szegénysége. Anyádé. Magadé. Fiaidé. Felebarátaidé Amibe beleszülettél. Amibe belehalsz. A Rend szigetei a Káoszban: ezeket keressük. 2003 őszén 104
