Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Tandori Dezső: Az én Gergelynaptáram

Hiába, hogy rettenetes derék- és hasfalrándulásom pokolkínokkal gyötör. Egyrészt mazochizmussal (de jó, hogy fáj! hajtogatom), másrészt reménnyel (talán nincs maradandó sérülés, talán múlik, talán a gépelés - az ilyen bajok halála! - sem árt neki), ki lehet bírni.

A konzisztencia furcsa belső ellentmondása: amit írok, csakis konzisztenciámból, legigazabb lényemből, lényegem folytán stb. írom, írhatom. De akkor a világ nem tudja „befogadni", igaz? Ráadásul kockáztatom, hogy éjszakára alvásképtelenségig fájni fog egy sor mindenem. Ennyire bízom... az észben? Az Ibuprofenben stb.? Mindenesetre írok, írom ezt.

5.

Azt ne higgyük, hogy a lényeget - na ja - nem mondtam el már eddig is, sokszorosan is. De, elmondtam. Jöjjenek a jegyzetek, el akarom hajigálni papírjaikat. Jó lenne nem sokat szépítgetni. írni, mintha gondos kezek már halálom után dolgoznák fel a matériát, s ugyan mi mást tehetnének: másolnának. Ami engem illet, most azonban hamar: szedek étrend-kiegészítőt meg bélmegmozgatót. Ülő foglalkozásom, meg hogy nem is tornászom (majd ha a hasfal rendben lesz!), a fogyást nem éppen segíti (megérthetetlen! ismét feketelelki gajdesz szól Totyitól, ő hallgatja, csukott ajtó mögött másik szobánkban, ezt a rádióadást, kiabál rá, uralkodik felette... ám ezt másutt elmondtam már). A jegyzeteket ide! Vagy nem fogok jegyzetelni. Önellentmondás is!

(Nem teszek idézőjelbe globálisan semmit, csak ami jegyzeteimen belül eleve idézőjeles.)

(Kint jégszekrényrámolás folyik, jégtelenítés, házi újév napi élet, na.)

(Totyitól a gajdesz.)

(A magam részéről: a konzisztencia révén érzett reménytelenség. De a fene enné meg, tessék írnom, azért még!)

6.

A konzisztencia kollidál is. A jégszekrény-takarítással, a feketelelki mindennapokkal (mert ezekben az esetlegességet még közbegajdolásokkal tarkított zeneszámokban, rájövök, a fekete élet mindennapjai zajlanak, idegen élet jön be a lakásomba; a lejégtelenítéssel, bár hát hogy épp most... jó, én meg épp most írok... mégis a magunk élete zajlik, nem vitás) ütközik a konzisztencia, a belső állag, mely leginkább enyém, s állítólag hibátlan, összefüggő, idegen anyagot nem tartalmaz magában s nem tűr. De hogy a felszíne is ilyen „érzékeny"? Nem esőlepergető stb.

Az úgynevezett zenék baja, hogy esetlegesek, életsorjáztatók, futószalagosak. A megcsinált műanyag zenék baja meg az, hogy megcsinált műanyag zenék, olcsó hatásokat ismételgetnek drága technikai eszközökkel, nagy külső felkészültséggel a léggömbhámozódást adják.

Jegyzetek: Nem csak a lélek nagyságának evidenciái kimondhatatlanok (Gödel). Pardon, mondom most, mert még éle. De például ilyen a „Bécs-Buda- pest, Budapest-Bécs" nekem lehetetlen. Felkelni rendhagyó időpontban, igyek- vés és vágy látszatába kerülni, fülkében idegen beülőktől rettegni, mikor itt

77