Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Szőke György: „akire csak a párt vigyáz...”

Szőke György „akire csak a párt vigyáz..."- A költő és a két pártvezér ­írónak, költőnek nemigen jutott osztályrészül, hogy két pártvezérrel, legfelsőbb szin­tű állami vezetővel is személyes nexusa lett volna. József Attila esetében tény és legenda nem mindig találkoznak össze. A legenda főként Rákosi Mátyás alakja körül szövődött. József Attilát ismerte Kádár János is. Tartván az időrendet, Rákosi Mátyással kezde­nénk. Ami valós tény: 1931-ben, a Moszkvában megjelenő Sarló és kalapács című folyóiratban a moszkvai emigráció író tagjai nem átallották József Attiláról azt írni, hogy „a fasizmus táborában keresi a kivezető utat." A Sarló és kalapács közölte ún. platformtervezetet, foly­tatásokban (ha nem is a teljes szöveget) átvette Az Út című, Pozsonyban megjelent folyó­irat is. Szerkesztőjének, Fábry Zoltánnak címezte (nem egészen bizonyított hitelű) tilta­kozó levelét József Attila. „Ezt a levelet - írja egyebek között - meg kellett írnom Önnek, nehogy Ön felüljön az ellenem szóló támadásnak, még olyan formában sem, hogy az a múltra vonatkozik. Én az, amivel vádolnak, de még hasonló sem, soha nem voltam, an­nak idején tagja voltam a Vági pártnak és ideális anarchista kezdeti koromban is hasznos szolgálatokat tettem a mozgalomnak, puszta rokonszenvből, amennyiben Landler és né­hány pesti védő között közvetítettem annak idején. Erre tanú lesz majd Rákosi Mátyás, akivel itt Pesten érintkezésben voltam, tanúm lesz Alpárji], akivel Landlerrel és egy vé­dővel Bécsben együtt voltam és tanúm lesz az ügyvéd annakidején. De tanúm lehet Rá­kosi Mátyás nővére is innen Pestről, ő tudja, hogy fivére ügyében hányszor szaladgáltam nála [sic!] (...) Rákosinak és Weinbergernek [mi már Vas Zoltán néven ismerjük] is én hordtam be hosszú ideig a fogházba, a vizsgálati fogságba az ennivalót - sőt mi több, én vásároltam." (József Attila sokáig őrizte tárcájában a fogház pecséttel ellátott belépőkár­tyáját.) Eddig a levél, és eddig hiteles a történet. A (talán konspirációs okokból) meg nem neve­zett ügyvéd a költő sógora, Makai Ödön lehetett. Erre (is) utal nagymonográfiája második kötetében (Érik a fény) Szabolcsi Miklós. Azt is megemlíti, hogy Makai ügyvédként a vala­mivel későbbi, Szántó Zoltán-perben is szerepelt, s kapcsolatban állt az emigráció egyik ve­zetőjével, Landler Jenővel. Valamit azonban hozzá kell fűznünk. Szántó Zoltán, a kommu­nista párt egyik akkori vezetője emlékiratai (nem publikált) második kötetében leírja, hogy Makaitól a kommunista párt megvonta bizalmát: más ügyvédet küldtek helyette. Erre fel­tételezhetően azért került sor, mert valamilyen, a pártot érintő pénz tekintetében, melyet Makai vitt át Bécsből Budapestre, Landler nem talált mindent rendben lévőnek. És most már kezdetét veheti a (nagyrészt) kitalált történet. Németh Andor (második) József Attila-könyvében, mely a Csillag című folyóiratban jelent meg (1947 decemberétől egy teljes éven át) folytatásokban, említi már Rákosi Mátyás találkozását József Attilával. 58

Next

/
Thumbnails
Contents