Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Beney Zsuzsa: Mintha a létből ballagna haza

ra meg újra megérzett önmagába záródást, a rímszavak spontánnak tűnő, de talán a tudat alatt mégis tudatos egymást követését értjük, mint pl. a vasa-haza rímpárban. Ha nem a filozófiai, hanem a pszichológiai síkon kezdjük az abszurditás feldolgozását, akkor elsőként az otthon, a hazatér emlékező vagy vágyódó konkrétuma és hiánya, s e kettő között feszülő ellentét tűnik a szemünkbe. A lét és a nemlét egzisztenciális problémája elsődlegesen vajon nem a valódi (és a képzeletbeli) otthon és az örök otthontalanság lecsapódása József Attila költészetében? A kiskorától otthontalan, apátián, állami gondozásba adott gyerek, akit anyja két évnyi távoliét alatt mindössze egyszer látogat meg, a fiú visszatérése egy felfordult családi életbe, fiatalkori hányattatása a nyolcadik kerületi prolilakás és egy tökéletesen más mentalitású, zsidó-polgári kultúra között, később marginális élete e két osztály közötti őrlődésben, már átlépve a polgáriba, de anyagilag az ehhez szükséges pénzügyi alap teljes hiányával, képtelensége a rendszeres életvitelre, a mindennapi munkára, világnézeti változásai, a túlbonyolított, már-már talmudista okoskodás és érzelmi infantilizmusa közötti ösztönös és belátott kettősség olyan kiegyensúlyozatlansághoz vezetett, melyet rendkívüli mentális képességei a lét-nemlét filozófiai síkjára vetítettek. Ennek az elidegenítő folyamatnak alkotáslélektani mechanizmusa rendkívül nehéz, szinte lehetetlen feladatnak tűnik. József Attila életét valójában kevéssé ismerjük: az adatok, melyeket részben hivatalos dokumentumokból, részben rokonai, barátai közléseiből tudunk, mindig csak az élet felületét horzsolják. Mindjobban tudom, hogy még saját életünkre sem vagyunk képesek objektíve emlékezni - hogyan is tehetnénk ezt máséval, hogyan hivatkozhatunk csak kívülről ismert tényekre, melyek hitelessége, és még inkább benső élményvilága ismeretlen a számunkra?

Ezt a feladatot egyetlen módon kísérelhetjük megoldani, a verseknek az életművön belüli intertextuális olvasatával. A későbbiekben erre teszünk kísérletet, és ez lesz az utánunk következő József Attila-kutatók feladata.

37