Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 4. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Lengyel András: A Nincsen apám se anyám kötet ősváltozatának töredéke

táncos hajlós lángot rakunk sütünk főzünk s hogy az arcunk tüzesedik a kalácsnak kénye­sedig fényesedik fonatja ­kelleti magát a szél is nyilnivaló gyönge mel­lünk tapogatja jószagunkat terelgeti kerek szoknyánk emelgeti lobogtatja ­takarítunk törülgetünk a hajunkat kontyba kötjük lépegetünk úgy ringatjuk mint kakas a taréjját ­híis derekunk hintázása karunk farunk hullámzása mint harmatos magos fűben tiz húsz kövér vig gyerek sivalkodva meztelenül ha rakáson hempereg ­hogy az urunk megjön este mosdóvizzel vacsorával csókkal várjuk ingerkedünk játszadozunk csicsitjuk ha bajjal van egész éjjel ölelgetjük s gömbölyödő kis hasunkat nézegetjük hajnalban ­[6] mikor a szeretők mikor a szeretők veszekednek akkor a fákkal magosodnak mikor a szeretők ölelőznek akkor a földdel elsimulnak ­gyere kedves szaladjunk egyet arccal a szélnek ­[7] ülni állni ölni halni ezt a széket odábbtolni vonat elé leguggolni óvatosan csúcsra mászni zsákom szakadékba rázni vén pókomnak méhet adni öregasszonyt cirógatni jóízű bablevest enni sár van lábujjhegyen menni

Next

/
Thumbnails
Contents