Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 2. szám - MAI MAGYAROK – MAI MAGYAROKRÓL - Baráthi Ottó: A szegénység
Utószó „...a szerzők mindig írnak előszavakat, az olvasók pedig soha nem olvassák el azokat. Hát akkor...?" - teszi fel a kérdést Praznovszky Mihály Időről időre című kötetében. Akkor legalább írjon utószót - válaszolja meg saját kérdését. Most magam is így vagyok ezzel, pláne, hogy alábbi soraimat a pontosítás és kiegészítés igénye inspirálja. Dolgozatomat a Forrás Törésvonalak című pályázatára 2003 tavaszán, azaz jó másfél éve írtam, ám az csak most kerülhet az olvasó kezébe. Az elmúlt másfél évben gyökeres változások nem következtek be Nógrád megye szegényrétegének életében. Dolgozatom ebben az értelemben „sajnos" időtállónak bizonyult. A szegényréteg társadalmi struktúrában elfoglalt pozíciói, a főbb arányok sem módosultak lényegesen. Nem így a dolgozatomban felhasznált közgazdasági, statisztikai mutatószámok, amelyeket szükségesnek tartok korrigálni. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Nógrádban a dolgozatban szereplő 2001. évi 80.913 Ft/főről 2002-re 97.313 Ft/főre, 16.400 forinttal növekedett. Ugyanakkor az országos átlag 19.387 forinttal emelkedett. Az abszolút keresetek közötti olló tovább nyílt Nógrád rovására. Elmaradásunk az országos átlagkeresethez viszonyítva 26%, a Fejér megyeihez mérve 25%. Változtak a létminimumértékek is. Ezek szerint az egy hónapra vonatkozó átlagos létminimumérték 2002-ben egy háztartásra kimutatva 95.757 Ft, egy főre pedig 33.902 Ft (2001-ben 86.262 Ft, illetve 30.900 Ft volt). A létminimumérték 2002-ben tehát - az előző évhez viszonyítva 11,0 %-kal emelkedett. Ettől az átlagkeresetek - mint fentebb láttuk - megyében is dinamikusabban nőttek. Igaz, ebből messzemenő következtetést a szegények sorsának alakulására nem vonhatunk le. A következő kis kiegészítésből már inkább. Tudjuk: a veszélyeztetett rétegek közül a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők megélhetési viszonyai legalább nem romlottak, hiszen átlagos ellátásuk színvonala a 2002. januári 39.947 Ft/főről 2003 januárjára 45.953 Ft/főre, 11,3 %-kal nőtt, icipicit meghaladta a létminimumérték dinamikáját. Csakhogy miután az átlag takarja a szóródást, joggal feltételezhetjük, közülük már sokan kerülhettek közelebb a létminimumon élőkhöz. A munkanélküli ellátásban, jövedelempótló támogatásban részesülők és a foglalkoztatási programokban résztvevők részére kifizetett havi bruttó segély a 2001. évi 26.521 Ft/főről 2002-re 31.402 Ft/főre, 18,4 %-kal nőtt, mondhatjuk, a létminimum alatt és körül élők megélhetési színvonala - ha lehet megélni ennyi pénzből egyáltalán - valamelyest javult. Ám látható: a létminimumtól - segélyen egzisztálva - soha nem tudnak elszakadni - fölfelé. Leszakadni annál inkább, mert akármikor kikerülhetnek a regisztrációból és akkor nekik - egyikük szlengjét kölcsönözve - „annyi". Statisztikailag semmit nem tudunk az utóbbiak, tehát a regisztrációból kikerülő munkanélküliek jövedelemforrásáról és annak alakulásáról, az alkalmi és/vagy feketemunkából élőkéről, a „lumpenek"-ről, a koldusokról és a hajléktalanokról nem is beszélve. Utóbbiak, mintha többen lennének, mint egy vagy két évvel ezelőtt. Ha lehajolnának hozzájuk, beszélnének velük, meg is hallgatnák őket azok, akiknek ezt meg kellene tenni, megtudhatnák, ha van kegyetlen sors, emberhez méltatlan élet - akkor az övék az. 91
