Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 2. szám - MAI MAGYAROK – MAI MAGYAROKRÓL - Lackfi János: Helyben utazva, sokszorozódva

Juhász Gyula még beljebb hatol a fénykép bábok labirintusába. Nemcsak a képek, de az eredetik is életre kelnek, beszállnak a körtáncba, melyet „rendezőjük", teremtőjük vezényel: Éti úgy szerettem rendezgetni őket Fekete album szürke erdejében, Mely halkan zizegett, mint csendes őskert. Ó, arcok, amint némán, egyre néznek, örökre néznek, és a végtelenbe, Mert ide lopta őket egy igézet. A földi másuk jár, kél, tova, messze [...] Amíg pereg, pereg a homokóra És rám köszönnek ők is, kik nem élnek. [...] Ma úgy tekintek már kábulva rátok, Mint Andersen-mesék rajzára néztem, Én, koravén fiú, kit sújt az átok.10 Az „igézetre" tett utalás a fotográfia művészetének alkotóerejére utal. A fotográfus lét­rehoz, világot teremt, isteni tulajdonságokkal ruháztatik fel, csakúgy, mint a fényképné­zegető gyermek. „Oskert" ez a titkos tenyészet, hiszen lakói az emberi létezést egyfajta növényi létmóddal cserélték fel. A lapozgató gyermek narrátor valóságos szellemidézést végez: felbukkan neuraszténiás apja, a fiatal költőként elhunyt Petőfi, de olyan arcok is, akiknek már történetét sem ismeri. Arcok, amelyeket nem láthatott, arcok, amelyek idő­közben megváltoztak, megint mások, amelyek tovább élik tőle és képmásuktól független életüket - élők és holtak vonulnak fel a seregszemlén. Mese, legenda, valóság, történe­lem: mindezek összekeverednek a kétdimenziós emberkertben. Ami lehetséges, az már létre is jött, ami létezett, az korántsem bizonyos. A mozgó és mozdulatlan figurák tánca nemzedékeken, de talán civilizációkon át is folytonos. Magánlegendák terepe, családi mitológia tárháza Kosztolányi alábbi verse is. Fényképek Az albumban és az állvány nádas fonatján, a sarok homályán. Sok pap-rokon, délceg katona köztük. Kis, furcsa nénikék. Násfák, kösöntyűk, kesztyűk, legyezők, lenge fátyolok. Itt egy magas leányzó mosolyog. Anyám barátnője. Mily hűs, kevély. Hattyú-nyakát emeli. Már nem él. Jeges vizet ivott egy báli éjen, reggelre meghalt, húszéves korában.11 Fotográfiák = JUHÁSZ Gyula, Összes versei, Szépirodalmi, Bp., 1964,1. köt., 455. 11 Fényképek = KOSZTOLÁNYI Dezső, Összes versei, Szépirodalmi, Bp., 1989,141. 57

Next

/
Thumbnails
Contents