Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Hernádi Mária: A Fa vonzásában
a vihar után nőttek. Emlékeztetőül a történtekre? Örökkön fennálló, eltörölhetetlen ítéletként? Nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy miért akart gyilkosukká válni a fiú. Végül néhány szót a leírások szerepéről. A regényben a leírások hordozzák a cselekményt, mint ahogy a bennük szereplő természet is néma és bölcs erőként hordozza a szereplők életét, látva és megítélve azt. A drámatöredékben a természeti környezet és annak leírása még nagyobb szerepet kap. Egyrészt azért, mert szerves része a narrációnak: a regénnyel ellentétben a Ház a hegyoldalon rejtélye és nyomozástörténete nem értelmezhető a leírások nélkül. Ha ezeket elvonnánk a szövegből, annak jelentése és koherenciája megtörne, szétesne. Másrészt a drámatöredékben szereplő angyal, emberek, állatok és növények közti határok - mint egy mitikus közegben - átjárhatók: a sas angyallá lényegül, aztán zúzmarás fenyőgallyá, az erdész szalamandrává válik, az emberi sorsok fák képében élnek tovább. A természet és az időjárás változásai a regényben szecessziós finomsággal jelenítődnek meg: a táj bár nem idilli, de ember fölé magasló erejében is áttetszőén szelíd. Nem véletlen, hogy a haláleset történése, amelyben a természet gyilkos erővé változik, nem az olvasó és nem is a szereplők színe előtt zajlik. A Ház a hegyoldalon elbeszélői ezzel szemben megjelenítik az életveszélyes menekülést a viharos erdőn keresztül, amelyben fák dőlnek és gömbvillámok futkosnak, az ember pedig a végsőkig kiszolgáltatott, a leggyengébb elem ebben a vihartól korbácsolt, szinte apokaliptikus tájban. A természet ágaskodó és vak gyötrelmében eltaposni készül a szereplőket. Vad, elszabadult erőként, mitikus fátumként jelenik meg - s éppen azért olyan félelmetes, mert az emberi belső, a tudattalan földmozgásai tükröződnek benne, az el nem követett tett és következményei. A vizsgált két szöveg persze két egészen eltérő alkotói korszak gyümölcse, stílusuk, nyelvezetük összehasonlíthatatlanul más, a mögöttük álló gondolati-motivikus struktúrák jóval összetettebbé, elvontabbá, sűrűbbé és egyben szikárabbá válnak a Napforduló kötet idején, amikor a Ház a hegyoldalon keletkezik. Mégis: a regényben is ott van már számos olyan motívum, amely Nemes Nagy Ágnes költészetének egészében meghatározó lesz, képi világa is sejteti a későbbi nagy költészetet. A Napforduló idején a versek struktúráját is meghatározó drámai szerkesztésmód iránti érzékenység már ebben a korai regényben jelen van. Nemes Nagy Ágnes Az öt fenyő című regénye túlmutat a „zsengék" kategóriáján. Jelentősége elvitathatatlan: mivel ezer szállal kapcsolódik az életműhöz, s annak mélyebb megértését segíti, ismerete ezentúl megkerülhetetlen. Köszönet a könyvért Balogh Tamásnak, aki felkutatta és sajtó alá rendezte, Lengyel Balázsnak, aki megőrizte és közreadta, s a Tiszatáj Kiadónak, amely eljuttatta az olvasókhoz. Nemcsak egy klasszikus költőnk életműve (s a róla alkotott képünk), hanem a teljes magyar irodalom is gazdagodott vele. 105
