Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Rigó Róbert: Társadalmi változások Kecskeméten a népszámlálási adatok alapján (1930–2001)
Rigó Róbert Társadalmi változások Kecskeméten a népszámlálási adatok alapján (1930-2001) Bevezetés Kecskemét 20. századi történetének feldolgozása igen hiányos. Kecskemét két világháború közötti társadalmi változásaival sokat foglalkozott Erdei Ferenc, aki a mezővárosi polgárosodás legjobb példájának az itteni folyamatokat tekintette.1 A Magyar Statisztikai Társaság 1935-ös kecskeméti ülésére készített kiadvány2 foglalja össze a 20. század első felére vonatkozó legalaposabb elemzéseket Kecskemét társadalmi és gazdasági változásaival kapcsolatosan. A második világháborút követő időszakra vonatkozóan a földosztás helyi vonatkozásait feltárták3, és az 1956-os forradalom története is jól feldolgozott4, de a város 20. századi történetének más eseményeit, korszakait szinte el sem kezdték történetileg kutatni. A legjelentősebb munka e korszakra vonatkozóan egy kutatás keretében készült5, és ennek a kutatási beszámolói bizonyos területeken igen jól hasznosíthatóak, de a helyi történeti eseményekkel nem foglalkoznak, és a társadalom történeti változásairól is csak makroszintű elemzéseket tartalmaznak 1980-ig. A kutatási beszámolók összefoglalójában meg is jegyzik, hogy „a város urbanisztikai-társadalomszerkezeti kérdéseivel foglalkozó szociológus nem talál alapos, konzisztens várostörténeti munkát, különösen nem társadalom- történeti-történetstatisztikai vonatkozásban."6 Napvilágot látott még néhány tanulmány, melyek Kecskemét nagyvárossá válásával, sajátos fejlődésével foglalkoznak, de ezek kevés újdonságot tartalmaznak, és sokszor ideológiai elfogultságoktól sem mentesek. Jelen munkánkban Kecskemét makrotársadalmi változásait tekintjük át a népszámlálási adatok alapján 2001-ig, és a mögöttük rejlő okokra igyekszünk magyarázatot találni, a fellelhető irodalmak alapján. A társadalomról és változásairól a legfontosabb számszerűségi mutatókat a népszámlálások tartalmazzák. A vizsgált időszakban nyolc népszámlálást tartottak Magyarországon: 1930-ban, 1941-ben, 1949-ben, 1960-ban, 1970-ben, 1980-ban, 1990-ben és 2001-ben. Ezek alapján elemezzük Kecskeméten a népesség számának és vallási összetételének alakulását, majd áttekintjük a város foglalkozási szerkezetének sajátosságait és ennek változásait. 1 Erdei Ferenc: Futóhomok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977. 2 Kecskemét város statisztikai megvilágításban. Magyar Statisztikai Szemle, 1935/5. szám. 3 Pintér Ilona: Az 1945-ös földreform Kecskeméten. Agrártörténeti Szemle, 1983/3-4. szám. 4 Orgoványi István: Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története. In: Tóth Ágnes (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából. BKMÖL, Kecskemét, 1999. 5 Dinamikusan fejlődő középvárosok társadalmi és urbanisztikai szerkezete című OTKA által támogatott kutatás (1987-1990), témavezető: Vágvölgyi András 6 Torkos V.: 3. o. 76
