Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Urbanik Tímea: Mitológia és néphagyomány
rája kerül veszélybe a felfedezés pillanatában. „A sorscsapások nem szülik a nyomorúságot, csupán leleplezik" - írja Simone Weil. A sorscsapás hasíték az életen. A hasíték, a rés Mészöly visszatérő motívuma, különböző dimenziók felfedő és elválasztó jele, a tények tablójának része, amely a megismerés lehetőségét kínálja fel. E novellában is sok repedést, hasítékot, rést „látunk". „A hasig nyitott ingrésre..."(14.) „...csak Rákhel combján kezdett pattogzani a szivárványos hártya."(15.) „Az apja még erős fagyban is rést nyitott, hogy meghallja a hangjukat..."(15.), „...egy gereblyevéggel tömködte a szalmát a résekbe, amit a két test nem töltött ki."(16.) Teleszkai és a tanú árkot ás, a folyó is hasíték által létezik, a ,szurdik' - hegyes terepen vízvájta út. A rés, a hasíték a jelenlévőbe való bepillantás, lelepleződés és tettenérés lehetősége, a rétegek játékának megmutatkozása. A történet az értelmezések története is, melyben megfogalmazódik, ki hogyan viszonyul „ugyanahhoz" a léthelyzethez. A szereplők a Normann Holland-féle négyzetgyökjel különböző részein való létet valósítják meg. A befogadáselméletek közül Holland nevéhez fűződik a pszichoanalitikus irányzaton belüli tranzakcionális kritika, mely azt a dinamikus folyamatot vizsgálta, amelynek során a befogadó identitásformái és a mű identitás-kínálatai találkoznak és új értelmet képeznek ki.24 Elmélete szerint az értelmezés nem más, mint az identitás egyik funkciója. Átfogó elve, hogy az identitás folyamatosan újrateremti magát. Rendszere szerint szükségesnek érezzük, hogy nyers fantáziáinkat olyan totális élménnyé transzformáljuk, amelynek esztétikai, morális, intellektuális vagy szociális koherenciája és jelentősége van.25 A novella elbeszélőjének értelmezésében így jelenik meg a transzformáció. „S időnként gyanakodtam is, hogy nem csak színjáték-e, amit csinál, hogy ne azt kényszerüljön tenni, amit esetleg a legszívesebben tenne: még egyszer magához húzni Rákhelt."(24.) Nádas Péter értelmezésében Mészöly „A Szárnyas lovak kései remeklésében e mágikus tudatszinten látja viszont a brutalitást és barbárságot mint az örök visszatérés kikerülhetetlen tárgyait, amelyeket a Koldustánc korai remeklésében a szociális tudat szintjén, a személyes kéj és a személyes szégyen tárgyaként jelenített meg."26 Holland elmélete illusztrációjaként a négyzetgyökjel felépítését használja, az egyes lépések a gyökjel bizonyos részeinek felelnek meg, balról jobbra haladva a jel bal végétől a középső mélyponton keresztül a jel jobb oldali végéig. „A rövidke vízszintes szakasz a jel bal oldali végén azt a feszes és szűk folyamatot jelzi, amely során az olvasó átszűri az irodalmi művet identitásának védekező aspektusán. Ha a mű túljutott ezen a szűrőn, akkor érkezik az élmény a »mély«, tudat alatti szintre, [...] ahol aztán átalakul azzá a tudattalan kívánsággá, amely az adott személy sajátos identitás-témájához kapcsolódik [...], s közben folyton felfelé, a koherencia és a jelentőség felé törekszik."27 Ha a történések és életesemények értelmezése és a szövegértelmezés között párhuzam vonható, akkor a novella szereplői által létrehozott és képviselt identitásvariációk a következő „helyeken" lehetnek jelen. A rendőrség, a hatalom személytelen képviselői mindenütt ott vannak, de semmit sem látnak. Ok a gyökjel első része, vízszintese előtt állnak, nincs is mit értelmezniük, hisz nem látnak semmit. Angalit Mészáros Osvalt plébánosnak, az egyházi hatalom képviselőjének már hivatalból is kell, hogy legyen szava a kádban látottakra. Mind a halál, mind a menyegző ismerős számára, de egy halálos menyegzőre nincsenek sablonjai. „A plébános először 24 Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodem korban. Osiris, 1997. 324. 25 Norman N. Holland: EGYSÉG IDENTITÁS SZÖVEG ÉN. In: Testes könyv. Szeged, 1996. 283-304. 26 Nádas Péter: Antiromantikus, szuperszemélyes, éntelen, antinacionalista patrióta. Élet és Irodalom, 2001/3. január 19. 27 Norman N. Holland: i. m. 296. 39
