Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 1. szám - László Ferenc: Quo vadis Eszterháza?

álló zenekar és az interkontinentális vendég között. Bízzunk benne, hogy folytak, s hogy halljuk még őket együtt. McGegan műsora igen érzékletesen mutatta ki, hogy mennyire összefonódott Haydn szemléletében a vallásgyakorlat és a világiasság. A harmincadik, c-dúr Szimfónia a „Hal­leluja" alcímet kapta az utókortól, mivel első tételében egy gregorián dallamot idéz. Egé­szében véve igencsak napfényes, evilági muzsika, élvezetének nem feltétele, hogy felis­merjük az idézetet. A két előadott Mária-antifóna (Ave Regina coelorum, Salve Regina) áhí- tatos, de ugyanakkor csupa örömzene is a javából. Az elhangzott mise pedig, amint ha­gyományos címe is sejteti, a legfajsúlyosabb egyházzenei műfaj és a versenymű egyéni ötvözete. Péteri Judit kitűnő műsorismertetéséből tudtam meg, hogy Mendelssohn „bot­rányosan vidám" zenének minősítette. (Persze nem az. Haydn derűje nem frivolság!) A magánéletben is örökké jó kedélyű, pozitív kisugárzású McGegan igencsak alkalmas en­nek az életes vallásosságnak a tolmácsolására. (Közbeiktatom egy jellemző elszólását. Nemrég Händel Messiását vezényelte Izraelben a kolozsvári Filharmónia-kórus közremű­ködésével. A kérdésre, hogy meg volt-e elégedve az együttessel, azt felelte: a kórus nagy­szerű, csak egy kicsit túl komoly, úgy énekelte a Halleluját, mintha Brahms Német rekvi­emje volna.) Eszterháza másik világhíres vendége, Jaap Schröder is hajlamos az életszeretetre. A historikus hegedülésben már rég legenda a neve, újabb nemzedékek nőttek föl mellette, de ő még mindig az élen jár. Holland létére főleg Franciaországban él, és sok helyütt ér­zi magát otthonosan, így például számos amerikai egyetemen is, ahol hosszasan tanított. Évtizedeken át volt a nemzetközi összetételű Esterházy-vonósnégyes primáriusa. 2001- ben Kolozsvárt adott hangversenye alkalmából a Román Mozart Társaság tiszteleti tag­jává nyilvánította, tudományos értekezletet tartott és emlékkönyvet adott ki tiszteletére. Eszterházán a Skálholt Vonósnégyes élén lépett fel. A soha nem hallott név egy izlandi templomra utal, amelynek építését 1000-ben fejezték be. Megtudtam, hogy „bolygó hol­landi" barátunk világjáró kedvéből és időbeosztásából a távoli szigetre is telik. Évente há­rom hetet muzsikál Reykjavikban egy helyi kamarazenekarral és ezzel a vonósnégyessel. Hangversenyeiket a Skálholt templomban rendezik, ez a névválasztás magyarázata. A borúsnak-ködösnek tudott észak követeivel adott hangversenyét Schröder egy jel­legzetesen délszaki zeneszerző, az olasz-spanyol Boccherini egy érett szépségű művével kezdte. Boccherini Haydnnal csaknem egyidejűleg maga is megteremtette a vonósnégyes műfaját. Igaz, a négy egyenrangúsított vonós hangszer egészen másképpen szól nála, mint az osztrák mesternél - de semmivel sem silányabban! Az életében nagyon sikeres, majd a 19. században csaknem teljesen elfelejtett, kismesternek beskatulyázott Boccheri­ni műsorra tűzése egy Haydn-fesztiválon bátor cselekedet volt és megfontolandó figyel­meztetés a közép-európai mester - netán elfogultságra hajló - rajongói felé. Mintha Schu­mann okítását hallottuk volna Schröderéktől: „A hegyek mögött is emberek laknak. Légy szerény!"- Persze Haydnt is játszottak, nem a kései, hanem a fiatalkori opusokból, pél­damutató módon. A Haydn Eszterházán Fesztivál alapembere, Vashegyi György (aki ismételten fellépett Kolozsvárt a Mozart-fesztiválon, többek közt az Idomeneo országos bemutatóját köszön­hetjük neki) ez alkalommal Haydn L'infedeltä delusa (Aki hűtlen, pórul jár) című vígoperá­ját vezényelte. A zeneszerző „burletta per musica"-nak minősítette művét. Zenetörténeti tény, hogy 1773-ban Mária Terézia császárnő is látta, itt, Eszterházán, Haydn vezényleté­vel, és ennek az élménynek a hatására jelentette ki, hogy „ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek". A mű annyira „jó", hogy nem is értem, miért nem lett belőle re­pertoáropera. Hiszen a cselekménye mulatságos, szerepei mind hálásak és jellegesek, és egyetlen áriája vagy együttese sincs, amely ne váltana ki tapsban megnyilvánuló, azon­110

Next

/
Thumbnails
Contents