Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Füzi László: Az esszéíró

ezekben a címszavakban lehet összefoglalni a nemzedék mozgásának, törekvéseinek főbb jellemzőit. Cs. Szabó sem szakítható ki a nemzedékből - az erdélyi utazó-irodalomhoz és hagyományhoz való kötődése és a másik Európa szüntelen keresése viszont, műveltségé- nek-tájékozódásának sajátosságaihoz hasonlóan, külön színt ad esszéinek. Nála mindig Európa, az akkori másik Európa a mérce - nem véletlen, hogy még kötetcímeiben (Doveri átkelés, Levelek a száműzetésből, Fegyveres Európa, Haza és nagyvilág) is megtaláljuk az Európára vagy az itthonitól, a hazaitól különböző világra való utalást. Azok, akik írtak róla - így Lengyel Balázs és már említett tanulmányában Bányai János is - megjegyzik: Cs. Szabó az itthoni esszéiben teremtette meg a későbbi, az Európában való helytállás alapjait.

Az esszéírókról Poszler György írt bravúros esszét: „Az esszéíró nemzedék nem azonos a Nyugat második nemzedékével, de érintkezik vele. Szűkebb is, tágabb is nála. Szűkebb, mert például Szabó Lőrinc, Illyés vagy Sárközi nem tartozik bele, noha - különösen Illyésnél - nem lényegtelen pályájukon az esszé. Tágabb, mert például Kerecsényi Dezső, Bóka vagy Sőtér beletartozik, noha a két utóbbi fiatalabb a második nemzedéknél. De a legszűkebb-legbelsőbb kör, például Halász Gábor, Szerb Antal, Cs. Szabó László, Németh László azonos. Része a második nemzedéknek, és el is különül tőle. Résszé a Nyugat körül való indulás és az első nemzedékhez fűződő azonos, tapadó-elszakadó kapcsolat, különállóvá a műfaj, az esszé mint uralkodó irodalmi kifejezésforma teszi. Hagyjuk el Németh Lászlót, mert kérdései és válaszai más szellemi égtájhoz, a népi mozgalomhoz kötik. És vegyük Halászt, Szerbet, Cs. Szabót, a három legjellegzetesebbet. Halászt, akiben a nemzedék tagjai között a legerősebb a nemzedéki öntudat. Szerbet, akiben az esszé a legközelebb jut a szigorúan vett tudományossághoz. És Cs. Szabót, akiben az esszé a legtávolabb jut a szigorúan vett tudományosságtól." Nagy ívű, pontos áttekintés, ha megjegyezni valónk akad vele kapcsolatban, akkor csak annyi, hogy Németh nemcsak a népi mozgalomhoz kötődött, hanem önmagához is, és 1935 után már az önmagához való hűség vezette. Poszler György egységet teremtő áttekintését a paradoxonokban megfogalmazott különbségtétel követi: „Halásznak és Szerbnek megcsinálja sorsát a történelem. Cs. Szabó megcsinálja sorsát a történelemben. Pályáját nem lezárja a halál, hanem módosítja az önkéntes száműzetés." S ami a paradoxonokból nem, de a hozzájuk kapcsolódó jellemzésekből következhet: hármójuk közül talán Cs. Szabó a felszínesebb. Én legalábbis soha nem tudtam Cs. Szabó harmincas évekbeli írásait Halász Gábor és Szerb Antal írásai mellett látni. Halász Gábor az én szememben - annyi más mellett - az értelmet kereste a történelemben és saját korában is, gondolkodása egészen mélyen kötődött a racionalizmushoz: „Az ész kikerülhetetlen - írta. - Csak rajta keresztül juthatunk előbbre. Sokan még mindig a rombolás princípiumait érzik az észben. Pedig a magukra hagyott érzelmek, a gáttalan ösztönök az igazán rombolók. A háború óta az anti-intellektualizmus száz lidérctűz alakjában csalogatja az ingoványba a lelkeket; egy okkal több, hogy az ész biztos vezetésére bízzuk magunkat." Kell-e mondanom, mennyire korjellemző volt, amit Halász Gábor mondott? Nálánál elkötelezettebben talán senki nem kereste az új szellemi jelenségeket. Legfontosabb írásainak címei - a kor útkeresésére utal ez - szinte szó szerint egybe csengenek Németh útkereső írásainak címeivel-témáival: A líra halála, Nemzedékproblémák, Az újabb regényről. Szerb Antal viszont új formákat is teremtett, még akkor is, ha sokan ebből csak az olvasható irodalomtörténeteket ismerték és ismerik, de hát mélyen rokon velük a Hétköznapok és csodák is, Szerb Antal ennek a zárásaként írta le, hogy nem szereti azokat az irodalomtörténeti összefoglalásokat, amelyekben a teljesség kedvéért mindenkit felsorolnak. Cs. Szabónál sorra feltűnnek a nemzedék legfontosabb motívumai: csillag, őrszem, tájékozódás, Európa, az esszé etizálódására ő figyelt fel először, abban, amit csi150