Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Czigány Lóránt: SzerenCSÉnk volt, hogy volt Csénk...

Illyést Berzsenyihez, magát Kazinczyhoz hasonlította. A külföldi irodalmi életnek kétségtelenül ő a Kazinczyja. [...] Csé rendkívül gőgös alkat, s már nagyon régóta nem kapja meg azt a tömjéne- zést, ami otthon természetesen kijárt volna neki. Most, hogy tényleg megöregedett, érzi, hogy az elmaradt tömjénfüstre már alig van kilátás, gyötrődik, nehezen viseli sorsát.

London, április 11.

[...] Csé felhív „jelentést tenni". Az antológia ügye a Moutonnál egyáltalán nincs rendben. Szathmárytól ígéretet kaptak 3000 dollárra a nyomdaköltséghez, eddig még nem érkezett meg. A kézirat felét is csak most kapták meg. André Deutsch megnézte a versfordításokat, s szerinte nagyon közepesek, s egyáltalán nem lelkesedik a terjesztés elvállalásáért. Tábori 1961 óta szervezi a teljes magyar költészetet angolul bemutató antológia ügyét, s most úgy tűnik, hosszas vajúdás után, semmi sem lesz belőle. Talán jobb is így.

London, május 5.

Tavasszal elpotyognak az emberek. [...] Csé is sokat kínlódik a betegséggel. Ha valami történik vele, akkor itt maradunk a Nagy Visító nélkül, Kazinczy nélkül. Mert nagy szükség van rá. Hangjára sokan figyelnek. Remélem, megéri a hetvenet az idén novemberben.

London, május 31.

Összehoztam Kabdebót Gergellyel, mert Gergely most a Tábori-antológia ügyében serénykedik. Állítólag a Corvina kihozná, még Csé előszava sem lenne baj. Hát ilyen kegyesen engedékenyek. [...]

London, június 26.

Cs. Szabó révén megismerkedtünk végre Zádor Annával. Meghívtuk teára. Még mindig fürge a szelleme. [...] Zádor Anna Csét is és Zoltánt is csodálta fiatalkorában, mindkettejüket nagyon tehetségesnek tartotta. Csé mondta lehalkított hangon, hogy az egész családját kiirtották 1944-ben. Rettenetes.

Budapest, augusztus 15.

[...] A minisztériumban Tóth Gyula a külföldi magyar irodalom szakreferense. Tájékozott, de eléggé ellenszenves. Szeretne a Szepsi Csombor Körrel kapcsolatokat kiépíteni. Javaslom neki, hogy Csét lepjék meg közelgő 70. születésnapjára egy esszéjének a kiadásával valamelyik folyóiratban [...]

London, szeptember 2.

[...] Meglátogattam Csét, aki azzal fogad, hogy Illés Endre, aki még 1956-ban úgy nyilatkozott, hogy „Csét egy éven belül kiadjuk", azért nem kedveli őt (Csét), mert Márait már mögé rangsorolja, és így benne [Csében] látja az emigrációs irodalom csúcsát. Beleegyezett, hogy Csének egy tanulmánya megjelenjen. Azt „súgta", hogy a Tumer-esszé legyen a kiválasztott mű. [...]

London, november 18.

Csé hetvenedik születésnapjára rendezett kis ünnepséget a Szepsi Csombor Kör. Oda sem tudtam elmenni. Magda és István szerint egészen jól sikerült. [...]

1976

London, január 4.

Milyen nehéz oldani a feszültségeket? Néhány napja Cs. Szabó még sértődötten kiabált a telefonba, az Új Látóhatárnak még a közelébe se megy, mert... (mert nem kellőképen ünnepelték meg a 70. születésnapját). De mostanra lecsillapodott. Mondom neki, hogy az Új Látóhatár nemcsak Molnár Jóska, de ő is, meg mindnyájan. Szabó Zoltánt is sikerült rábírnom, hogy túltegye magát sértődöttségén, s ő is részt vesz az ünneplésben. Siklós is fújtatott az Új Látóhatárra, mert kiadták Nagy Kázmér emigrációtörténetét, amit mi visszadobtunk, de ő is belátta az Új Látóhatár-est szükségességét. így tehát sikerült összehoznom ezt a rendezvényt, a torzsalkodások, személyes érzékenységek ellenére is. Az irodalom nem a negatív cselekedetekből él.

London, április 26.

Nagyon feldobódva jött meg Csé a Protestáns Szabadegyetem konferenciájáról, mert 320-an vettek részt rajta. Könyvéből jócskán fogyott. Az amerikai Várdy Béla szerint, aki Pestről érke76