Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Monostori Imre: Cs. Szabó László és a népi irodalom
Ugyancsak egy nyugat-európai utazásáról - ezúttal az 1963-asról - szól a Magyar költő Nyugaton című beszámolójában , amelyből - főleg a francia sajtó szemlézése nyomán - kiderül: Illyés iránt általános a megbecsülés. Két évvel később Teleki Lászlónak az Illyés átdolgozta Kegyence párizsi bemutatója ürügyén Cs. Szabó hosszasan ecseteli Illyés önazonosságát, szabadságszerető patriotizmusát, gyűlöletét a zsarnokság ellen. (Több cikkébe - ide is - beleszövi az Egy mondat a zsarnokságról néhány sorát.) Sok szó esik Teleki László „törhetetlen elvhűségé"-ről is.52 53 Cs. Szabó László önmagát mint írástudót - a hetvenes években - úgy jellemezte, mint akiben az a protestáns hagyomány dolgozik, amely „a vándordiákot táplálja, nem a falujával együtt élőhaló prédikátort". S ellenpéldaként Szolzsenyicint, Illyés Gyulát, Németh Lászlót és Sütő Andrást nevezi meg.54 Ez a metaforikus alkati helyválasztás végigkísérte egész életén, s érzelmi színezetet adott jó pár irodalomtörténeti tanulmányának, esszéjének. így az Illyésről szólóknak is. S ami Németh Lászlóban a legjobban zavarta: a prófétai attitűd, azt némelykor Illyéssel kapcsolatban is felhozza: ő sem tud szabadulni a nemzethalál víziójától. Habár ezeket a „rettenetesen megszenvedett" tapasztalatokat szeretetre méltó öngúnnyal is képes megírni.55 Mindazonáltal a nemzethalál romantikus vízióján Illyés mégsem tud túllépni (hasonlóan Csoóri Sándorhoz) holott - Cs. Szabó szerint - „nincs sír, hol egy nemzet süllyed el".56 A végeredmény viszont „az öreg Illyés Gyulát briliáns esszéírónak tartom".57 Utolsó rövid írásai Illyésről összefoglaló-helykijelölő kisesszék.58 Nyolcvanadik születésnapi köszöntőjében integráló, nyitott, befogadó alkatát említi mindenekelőtt. (Illyés mint A francia irodalom kincseshdza és a Magyar Csillag szerkesztője.) Ez a nyitottság volt mindig „a magyar irodalom felfrissülő vérkeringésének elemi titka". Halálának hírére - „mintha eszméiben s elveiben gyakran az alig fiatalabb testvéröccse lenne - újólag kiemeli, hogy Illyés „mindig az egész népben gondolkozott", nem „holmi beszűkült és megcsontosodott kismagyar nacionalizmussal", hanem a „nyugati műveltség évezredek alatt felrakódott magaslatáról". „Amióta élek - búcsúzik végleg Cs. Szabó László - nála senki nem tett többet azért, hogy nép és nemzet vérontás nélkül, végre békésen azonosuljon." (Kiemelés az eredeti szövegben.) „Perújítás" - „nyugatosok és népiek egyesülése" A hosszú „pereskedés", a „népi-urbánus" kettészakadás és ellentét, ellenségeskedés, a körülötte kialakult számtalan félreértés, félremagyarázás témaköre végigkísérte Cs. Szabó László egész esszéírói pályáját. Az emigráció évtizedeiét is. Az ötvenes és a hetvenes években elsősorban a hazai irodalmi termés szemlézésén keresztül formált véleményt, a művek minősége mellett a magyarországi politikai konstellációt is érintve: érzékenyen figyelve író és (a kommunista) politika viszonyára. A korábban talán kevesebbet hivatkozott, idézett Móricz Zsigmondról szép esszét jelentetett meg halálának 10. évfordulóján.59 Kiemeli kivételes valóságismeretét, prózanyelvének költőiségét, s nyomatékkai szól (amit korábban inkább hiányolt) magasfeszültségű érzéseiről: szeretetéről az elesettek iránt és gyűlöletéről a mindenféle hatalmaskodás ellen. Újra fölfedezi Erdélyi Józsefet (a Csillag című itthoni folyóirat versközleményeit méltatva)60, lelkesen üdvözli Szabó Lőrinc, a „nagy költő" válogatott verseskötetét61 (az előszót Illyés 52 Új Látóhatár, 1964. 2. sz. (márc.-ápr.) 97-105. 1. 53 A Kcgyenc Párizsban. = Új Látóhatár, 1965. 6. sz. (nov.-dec.) 535-544. 1. 54 Műhely a Mewsban. Második beszélgetés Peéry Rezsővel. [1972] In: Két tükör közt. 162.1. 55 író a diaszpórában. Első beszélgetés Peéry Rezsővel. [1966] In: Két tükör közt. 109. 1. 56 Azért is! Három beszélgetés Llrbán Györggyel. [Harmadik beszélgetés, 1981] In: Hűlő árnyékban. 302.1. 57 Távolsági beszélgetés Hegyi Bélával. 267.1. Ld még: Három téma. Beszélgetés Illyés Gyula és Cs. Szabó László között. 1971. szeptember 24-én Londonban. = Uj Látóhatár, 1972.1. sz. (jan.-febr.) 1-24.1. 58 Gyula. Három írás Illyés Gyuláról. 1. Levél a márkinőhöz. 2. Király nélkül. Meghalt Illyés Gyula. In.: Cs. Sz. L.: Őrzők. Bp„ 1985. Magvető. 650-652. 1. 59 Tíz év múltán. (Emlékezés Móricz Zsigmondra) = Látóhatár (München), 1953. 1. sz. 7-8.1. 60 Erdélyi József feltámadása. = Új Hungária, 1954. márc. 26. 61 Perújítás. = Új Hungária, 1956. jún. 8. 64
