Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
Européer érzékenységgel figyeli a külföldi rádiók műsorát is. 1936-ban kapott Baumgarten-díját egy londoni útra fordítja, melyen a BBC prózai szerkesztőségének munkáját tanulmányozza. Az író, a rádiószakember és az elméleti közgazdász fontos tapasztalatait összegzi, amikor az angol rádió prózai műsorának „mintaszerű" szerkesztéséről nyilatkozik. Mintaértékűnek ítéli a brit rádióban az ifjúsági előadások (tárgykör szerinti csoportosításban) kötetben való kiadását és a műsorokhoz kapcsolódó ankétok szervezését.57 58 Cs. Szabó megfontolandónak tartja egy lelkes magyar hallgató javaslatát: a Magyar Rádió - az angol minta alapján - a legkiválóbb előadásokat külön kötetben közölje. Mint írja: a „gyönyörű angol kiállítású füzetek kiadását az teszi lehetővé, hogy a brit rádiótársaságnak 8 millió előfizetője van."59 Tájékozódása során azt tapasztalja: ahány ország, annyi műsorpolitika. Az észak- és latin-amerikai rádiók akkoriban főleg szórakoztató műsort adnak, sok reklámmal. A skandináv és a balti országok műsoraiban komoly figyelmet fordítanak a nevelésre. „Elölről kezdenek mindent, átnézik a számadást, hiszen revideált önismeret - más szóval hagyományismeret - nélkül a társadalmi reform s az új művelődés kilátástalan." A kis nemzetek mintájára ad programot, tehát „amíg a hallgató... nem gondolja végig a rádió nemzeti feladatát, az egykori technikai csoda köré sem alakulhat ki végképp a békés művelődés légköre."60 Az Irodalmi Osztály 1937-ben kiadott első féléves értékelése 835 előadást és 138 Diákfélórát említ, változatlan műsorszerkesztői elképzeléssel, „...kihasználva minden rést a műsorban, minden félórát és tízpercet, hogy képezzen, üdítsen, szórakoztasson." 1937-től gyakorlattá vált, hogy az irodalmi előadásokat követően szemelvényekkel színesítik a műsort, kiragadva a műnek egy-egy jelentős mozzanatát. A mintegy tízperces bevezető ismerteti az alkotók életét, munkásságát. A felolvasó mellett jelentős részt vállal a részletet tolmácsoló előadóművész.61 Ettől az évtől válik viszonylag rendszeressé a XX. századi külföldi irodalom ismertetése. „A Proustot április első felére már javasoltam, a továbbiakról az igazgatóság értesít!" - írja Gyergyai Albertnek Cs. Szabó László.62 Ami a magyar irodalmi jelenlétet illeti, Cs. Szabó Lászlónak köszönhető, hogy szinte valamennyi író megtalálja a kapcsolatot a rádióval. A levelek tanúsága szerint az együttműködés mondhatni kölcsönös baráti ismertségen alapul. O maga így nyilatkozik erről: „Csak nemzedékem javához kellett fordulnom, hogy emelkedjék a színvonal. Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Márai Sándor, Tamási Áron, Keresztury Dezső, Németh Andor, Halász Gábor, Szerb Antal, Kolozsvári Grandpierre Emil, Berda József, Képes Géza, Jékely Zoltán, Vas István, Radnóti Miklós, Devecseri Gábor, Zelk Zoltán, Gál István, Szabolcsi Bence, Mátrai László mind alkalmi munkatársam volt kilenc és fél éven át."63 A névsor korántsem teljes, például Szentkuthy Miklóst is többször kérte 57 Cs. Szabó László: Olaszország a Magyar Rádióban. = Tükör, 1937. 6. sz. 434-436. p. Cikkében az osztályvezető az 1936. év prózai műsoraiban a „latin hatás"-t elemzi. Kiemelten foglalkozik az olasz tárgyú előadásokkal. Vö. ezzel kapcsolatban a hasonló tartalommal publikált Magyar Rádió és a magyar művelődés c. cikket. = Tükör, 1938. 1. sz. 21-22. p. 58 F. J. két Baumgarten-díjas. = Rádióélet. 1936.4. sz. 13. p. Cs. Szabó László a Baumgarten Alapítvány Kuratóriumának jelentésben számol be a „jutalomévben végzett" és „megkezdett" munkáiról. Irodalmi munkái mellett beszámol arról, mint írja, hogy „a rádióban igyekeztem a közönség részéről emelt sokféle korlátozás közt a régi és élő új magyar irodalmat lehető objektív teljességében bemutatni." OSZK Kézirattár Fond 145/76 Cs. Szabó László Baumgarten Alapítványhoz írt levelei. 59 MÓL Cs. Szabó... Cs. Szabó László levele Németh Jánosnak, 1936. december 10. Cs. Szabó levelében ír az angol rádió műsorszerkezetéről is, amely „teljesen elüt a miénktől: ők túlnyomóan előadás- sorozatokat tartanak, mi túlnyomóan individuális előadásokat." Vö. 55. jegyzet. 60 Cs. Szabó László: Magyar Rádió és a magyar művelődés. = Tükör, 1938. 1. sz. 22. p. 61 Cs. Szabó mint kedvencéről emlékezik meg Szabó Lőrincről, akinek „kisujjában volt a rádiós érzék, a jó ég tudja honnan, gyakorlat hiányában csak a lángész szerencsés sugallatának tulajdoníthatom, hogy nekünk is, bent a stúdióban, kint is, az országban állandó gyönyörűséget szerzett a mikrofon előtt." Szabó Lőrinc nemcsak előadásokat tartott a mikrofon előtt, hanem a fordításaiból is válogatott össze rövid antológiát, melynek tömör összekötő szövegét ő mondta. A verseket Bajor Gizi, Simonffy Margó, Sennyei Vera tolmácsolta. Szabó Lőrinc és Bajor Gizi „a legjobb párosként" a közönség kedvence volt. Kétnyelvűm - kettős hüségbm i. m. 619. p. 62 MOL K-613,17 csomó. Cs. Szabó László levele Gyergyai Alberthez. 1937. március 2. 63 Kétnyelvűén - kettős hüségbm. i. m. 620. p. 22
