Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
a fiatalabb író-, költőgeneráció képviselői, Cs. Szabó kortársai. Illyés Gyula, Weöres Sándor, Jékely Zoltán s nem utolsósorban Sárközi György társalgójában József Attila42 is mikrofon elé ül, hogy a „Két költő" sorozatban versét felolvassa. A költők párosával való szerepeltetése a rádió műsorán tendenciaszerűen érvényesül a későbbiek folyamán is. Cs. Szabó nemzedékének „aranyfedezetű, valódi s nem felfújt nagyságaihoz" fordult a műsorszerkesztésben.43 A nemzedékével rendszeresen, nemcsak a rádióban találkozó író, a kávéházakban, főleg a Centrálban meg baráti könyvesboltokban nyerte meg kortársait a rádiós szereplésekre. A Nyugat-nemzedék számára a rádiós szereplés nem csak művészi, alkotói munkát jelentett, hanem anyagi, pénzkereseti lehetőséget is. Vas István visszaemlékezéseiből is tudjuk, hogy a többnyire Diákfélórát vállaló költőnek, Radnótival együtt, „fő jövedelmi forrása" a rádió volt. A szereplésekért átlagosan kb. 50 pengő honoráriumot fizettek, ellentétben bizonyos lapok javadalmazásával, ahol egy versért általában 10-12 pengőt kaptak.44 Cs. Szabó nemcsak az irodalmi műsorokat, hanem az egyéb prózai felolvasások témakörének bővítését is ígéri az 1936-os esztendőre: „Az új évben folytatjuk Budapest mű- és irodalomtörténeti bejárását, három író-fiú emlékezik meg apjáról... néhány előadás majd a múlt századi külföldi lírával foglalkozik, folytatjuk a mintafaluk leírását, sor kerül a magyar sajtótörténetre, több előadás beszámol az európai országokban található magyar emlékekről, változatlanul foglalkozunk az amerikai magyarok életével stb..."45 S hogy a rádió irodalmi politikája milyen irányt vesz majd az 1936-os esztendőben, arra Cs. Szabó László - a „Kozmái" vezetési elképzeléseket továbbra is magáénak érezve - így nyilatkozik: „A Rádió (...) ezután sem gondolkozik politikai határokban"46, mint a kormánytól független magán- vállalat, amely elsősorban az üzleti érdekek szempontjait tartja szem előtt, de ő, az MTI és társvállalatainak elnökigazgatója olykor maga is bevallotta, hogy a Rádió „általános irányításával politikai szempontból" foglalkozik,47 de élesen elkülönítette a hírközlést a propagandától. A hírközlés legfőbb propagandaelemének az „objektivitást tartotta", mert véleménye szerint „ezzel lehetett a világban bizalmat kelteni."48 Tehát nem a közvetlen politikai propagandával, hanem a kultúra mezébe bújtatott propagandával49. Kozma a (rádió) propaganda „éles fegyverének"50 többek között a színvonalas irodalmat, tudományt és zenét tartotta, figyelembe véve minden (hallgatói) réteg „kiszolgálását", és azok társadalmi és kulturális sokszínűségét. A kivételesen organizáló51, adminisztratív tehetségéért is csodált Cs. Szabónál a szervezési készség a vezető alapos emberismeretével és a határozott műsorpolitika végrehajtását szorgalmazó szerkesztői éleslátással párosult. Erdei Ferenchez szóltak az alábbi sorok: „Azt hiszem, tudod, hogy a rádióban mindent meg lehet mondani, de burkoltabban, mint egy független folyóiratban. Sajnos, üzleti vállalkozás vagyunk, figyelemmel kell lennünk a sokoldalú érzékenységre. Semmi elvedet nem kell feladnod, csak kérlek, beszélj fegyelmezetten, s ahol teheted, virágnyelven. Nem izgatunk, 42 József Attila rádiós szerepléseiről 1. Wacha Imre: Hányszor szerepelt József Attila a Magyar Rádióban. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1969. 1. sz. 96-102. p. 1. Vezér Erzsébet: Egy évben születtem Attilával... régi beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval. = Kortárs, 1985. 5. sz. 133-143. p. 43 Kétnyelvűén - kettős hűségben i. m. 620. p. 44 Salamon István: Interjú Vas Istvánnal. Bp., 1983. dec. 14. Kézirat. 9-10. p. 45 Cs. Szabó László: Prózai műsorgondok i. m. 46 Cs. Szabó László: Prózai műsorgondok i. m. 47 Kozma ír 49 cs. Rádióügyek. Kozma levele Nagy Károly nyug. miniszteri tanácsoshoz. 1931. május 30. Magyar Országos Levéltár (Továbbiakban: MÓL) Közli: Stier Miklós: Rádió és politika az 1930-as években. 115. p. Tanulmányok a Magyar Rádió életéből 1925-1945. Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Bp., 1975. (Továbbiakban: Tanulmányok i. m.) 48 Ormos Mária: Fából vaskarika. Kozma Miklós, a „nemesen konzervatív" magyar propagandapolitikus. = Mozgó Világ, 2000. 3. sz. 8. p. 1. még Ormos Mária: Egy magyar médiavezér. Kozma Miklósról írt monográfiáját PolgART, Bp. 2000. (Továbbiakban: Ormos: Fából... i. m.) 49 Tanulmányok i. m. 133. p. 50 Ormos: Fából... i. m. 10. p., 1. még Kozma Miklós: A legélesebb magyar fegyverek egyike a magyar rádió. = Antenna, 1933. dec. 24. 51 Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának. Magvető, Budapest, 1983. 22. p. 20
